Jókai Mór : A kőszívű ember fiai olvasónapló

Az író életútja

Milyen szerepet játszott Jókai szülővárosa, Komárom a magyar gazdasági életben?Milyen tapasztalatokra tett szert itt - gyerekként - az író?

Nagy szerepe volt a magyar gazdasági életben. 1831-től járt itt elemi iskolába, ahol kitűnt eszével és szorgalmával. Csodagyereknek tartották, mert verseket írt és kiválóan rajzolt.

Mi az oka, hogy apja y-nal, ő maga i-vel írta a nevét? Mikor változtatta meg az írásmódot?

1848.március 15-e után változtatta meg, ezzel is jelezte, nem büszke nemesi származására.

Milyen iskolában tanult Pápán Jókai? Mit tanult kecskeméten?

Pápán, majd Kecskeméten járt főiskolára és jogakadémiára.

Mely művészeti ág állt még közel Jókaihoz az íráson kívül?

Jókai a festészethez állt még közel.

Mikor írta A kőszívű ember fiait? Mi volt az a jelentős politikai fordulat Magyarország történetében, amely lehetővé tette e mű megjelentetését?

1869-ben írta. A kiegyezés Magyarország és Ausztria között, tette lehetővé a mű megjelentetését.

Egyéb műveiről is olvashattál a lexikonban. Ezek közül:

Hétköznapok (1846); Szerelem bolondjai (1869); Fekete gyémántok (1870); Az aranyember (1872); Sárga rózsa (1893)

 

Hatan perc

Miért kőszívű ember Bradlay Kazmir - emberi és orvosi értelemben? Búcsúszavaiból kitűnik, hogy feltétlen híve a Habsburg-dinasztiának, s ellenez minden újítást, politikai változást. Nézz utána, milyen pártok küzdöttek egymással a reformkorban, s próbáld kitalálni, vajon melyikhez tartott az öreg főispán!

Emberi értelemben azért kőszívű, mert gonosz és zsarnok volt. Orvosi értelemben ázért, mert szívverőér kövösülésben szenvedett. A haladók és a maradiak küzdöttek egymással. A maradiakhoz tartozott az öreg főispán.

 

A temetési ima

Az író már eddig is kétszer említette Ridegváry adminisztrátort. Milyen jellemet sejtet a beszélő név? Mit jelentett a reformkorban ez a tisztség?

Gonoszságot és ridegséget sejtet a név.

Adminisztrátor: a nemesi ellenzék letörése céljából 1844 és 1848 között, az egyes megyék élére, a távol lévő vagy erénytelen főispánok helyébe, illetve mellé kinevezett udvarhű tisztviselő, akinek a megye kormányzása volt a feladata.

 

Tallérossy Zebulon

Tallérossy szavai Kufsteinről igazi fenyegetést, véresen komoly jóslatokat hoznak a látszólag vidám hangulatú fejezetbe. Keresd meg iskolai atlaszaidban Kufsteint, és nézz utána, mely íróink jártak pályályuk során ezen a nem túl barátságos helyen!

Kufstein: Inn parti vár Tirollban, itt volt a hírhedt állambörtön, ahol számos magyar politikai foglyot tartottak fogságban. Pl.: Török Ignácot, Wesselényi Miklós, Kazincy Ferenc.

 

A két jó barát

Jelöld a térképen Ödön útvonalát! Mérd meg vonalzóval, mekkora távolságot tett meg Magyarország határáig!

1500 km tett meg.

Térkép: Pétervár --> Kijev-től 100 km-re NY -i irányban --> Magyarország É-K -i határa

 

A másik kettő

Mivel teszi az író komikussá Pál úr beszédét? Próbáld nyelvtani szabatossággal megfogalmazni, milyen igeragozást használ!

Azzal teszi komikussá az író, hogy Pál úr olyan természetességgel mondja az ő butaságait, hogy egy másik embernek az már nevetni való. T/1.-ben beszél.

Az előbbi fejezetben Jenőről is leírást kaptunk. Néhány mondatban hasonlítsd össze külsejét a másik két fiúéval! Lapozz vissza az első fejezethez! Melyiküket szerette leginkább az apa?

Ödön és Richárd erős és zömök testalkatú, míg Jenő vékony, szemüveges, gyönge termetű volt. Jenőt szerette az apja legjoban.

 

Mindenféle emberek

 

A fejezet elején Jókai - mellékesen - Windischgrätz herceget említi. Nézz utána, ki volt ez a férfiú, és milyen szerepet játszott az 1848-49-es eseményekben!

Windischgrätz, Alfred herceg /1787-1862/, osztrák hadvezér, 1840-től Csehország katonai parancsnoka. 1848.júliusában leverte a prágai felkelést. A császár 1848.októberében a bécsi forradalom kirobbanása után az egész osztrák haderő főparancsnokává nevezte ki.

 

A bakfis

Lapozz vissza az utolsó előtti fejezethez, és keresd meg benne Edit külsejének leírását! Játszuk el gondolattal, hogy Richárd aznap este három mondatot írt a naplójába. Szerinted hogy szólhatott a szerelmes bejegyzés?

Edit telt, piros arcú, kcrallpiros ajkú, égő parázs szemű leány volt. A három mondat: “Ma este megismerkedtem egy estélyen egy lánnyal. Gyönyörű szemei, és arca van. edit a szerelmem neve.

 

A zsibárus

A fejezet elején Jókai több bibliai és mitológiai alakot emleget. Kutass a lexikonban, kicsoda:

Herkules: Mitológiai hős, Zeusz az istenek királyának fia

Minerva: 1. Athéné latin neve; 2. Tudományos folyóirat

Venus: 1. A szerelem és a szépség ősi itáliai istennője; 2. Bolygórendszerünk tagja

Putifárné: Egy Putifár nevű tisztviselő felesége, Józsefet el akarta csábítani

József: Ótestamentumi hős, Jákob és Rákhel fia, Egyiptom kormányzója lesz

 

Női bosszú

Leonin az igazságot írja meg Baradlaynénak - többnyire. Melyik az a pont, ahol meghamisítja a történeteket?

Azt, hogy mind a ketten leszakadtak a lékbe, mert hiszen csak Ödön esik bele, Leonin pedig utána ugrik.

Hasonlítsd össze a fejezet elején leírt Arankát a korábban bemutatott Edittel! Miben különbözik a két, egyaránt szép nő külseje? Miért illik egyikük épp Ödönhöz, másikuk Richárdhoz?

Abban, hogy Editnek kerekebb teltebb arca volt, szemei, és szája is más volt, mint Arankának. Ödön komoly, és érzelgős volt és ez inkább Arankára vall. Richárd viszont csapongó életet élt és Edit a félénkségével lehet, hogy meg tudja változtatni.

 

Az aláhúzott sorok

Miért hajolnak meg oly mélyen a régi cselédek Ödön előtt?

Mert most már ő volt a család feje, az apja halála után.

 

A kézfogó napja

Ödön és Aranka jegygyűrűjéről az író megjegyzi: “viselve voltak már azok”. vajon kik viselték?

Ödön szülei, azaz Baradlay Kazimir és a felesége viselték.

Mennyi idő telt el a regény kezdete óta? Összegezd, fogadalmának melyik részét valósította meg eddig Baradlayné - szembeszegülve férje végrendeletéval? Írd le, szerinted mit fog parancsolni Richárdnak és Jenőnek, hogy az ő sorsukat is ellenkezőre fordítsa!

Hat hét telt el. Nem ment hozzá Ridegváryhoz. Ödön elvette Arankát. Küldött Jenőnek pénzt. Richárdnak azt parancsolta, hogy nősüljön meg. Jenőnek pedig azt, hogy jöjjön haza.

 

Az első lépcső “ama” magaslathoz

Jókai maga írja Ödön váratlan megjelenéséről, hogy “theater coup”, azaz színpadias, hatásvadász jelenet az ilyen. Keress rá példákat az eddig elolvasott részből: hol, milyen teátrális jelenetekkel teszi érdekesebbé művét az író!

Akkor amikor Ödön beleesik hirtelen a lékbe.

 

Tavaszi napok

Mit jelképez Jókai hosszasan ecsetelt leírása a különös állatról, a krákról? A társadalmi viszonyok mely összetevőire világít rá a hasonlat?

A földet írja le amit az emberek művelnek.Arra, hogy a nemesség uralkodik a jobbágyok fölött.

Nézz utána, van-e történelmi alapja annak a fordulatnak, hogy Ödön a forradalmi Bécsben ünnepi szónoklatot mond! Előfordult-e csakugyan azokban a napokban, hogy magyar küldöttség ment a császárvárosba üdvözölni a felkelőket?

Előfordulhatott.

 

Az érem másik oldala

Mi bizonyítja, hogy az író előre megtervezte, mi fog történni a regény későbbifejezeteiben?Melyik jelenet lett volna elképzelhetetlen “A zsibárus” című fejezet előkészítő fordulatai nélkül?

Richárd kardjával kapcsolatos jelenetek, ha nem vette volna meg a zsibárustól a kardot.

 

Akik igazán szeretnek

Milyen politikai-katonai álláspontot képvisel anyja látogatása előtt Richárd? Miért terveznek ellene merényletet még hű katonái is?

Anyja látogatása előtt a rendet, és alkotmányt képvisel. Azért fordulnak ellene katonái, mert ellene fordítják őket.

 

A vérveres alkony

Az ajtónak vérrel való megjelöléséről a Bibliában is olvashatunk, a zsidók Egyiptomból való kivonulása kapcsán. Mi a szerepe ott a megjelölésnek, és miféle Fritz itt, a jelnek szánja Goldner regényben a vérjelet?

A Bibliában az a szerepe, hogy a halál ne az ő gyerekeiket vigye el. Goldner Fritz azért, hogy lelkiismeret furdalásuk legyen amiatt, hogy miattuk halt meg.

 

Elöl víz, hátul tűz

A huszárok a nélkülönözések közepette néha hozzájutnak egy-két falat élelemhez. Mit kapnak enni a cseh úrnőtől? Mivel kell beérniük a kocsmában? Mit esznek a malomnál? Milyen lakomát kell félbehagyniuk a barátságos faluban?

A cseh úrnőtől pálinkát, kenyeret, füstölt húst kaptak, a lovaknak koszorúba font szénát, és abrakot. A kocsmában pálinkát és egy egész kenyeret kaptak. A malomnál haricspuliszkát ettek. A faluban árpakenyeret, sült kecskét, sárga kását, friss túrót, fenyőpálinkát kell ott hagyniuk.

Haricspuliszka: Fakó, barna liszttömeg

 

Egy nemzeti hadsereg

Helyszínek: Losonc, Komárom, Pákozd, Szolnok, Tiszafüred, Segesvár, Branyiszkó

A második rész kezdetekor érdemes visszatekinteni és összevetni az elsővel. Miért érzékelünk itt határpontot a cselekmény menetében? Honnét hova került mindhárom fiú? Hol játszódott ez ideig a cselekmény és a történelmi események túlnyomó része? Milyen nemzeti jelentőségű eseménysor kezdődik el a második rész elején?

Mert a három fiú megint Magyarországon van. Bécsből Magyaroraszágra. Bécsben. Az, hogy mindenki a hazáját akarja megmenteni és ezért sokat tettek.

 

A szalmakomisszárius

Nézz utána történelemkönyvekben, milyen volt a magyar kormány katonai helyzete 1849 januárjában! Hol ülésezett az országgyűlés? Ki volt a hadügyminiszter? Ki vezette az osztrák csapatokat? Mely területek kerültek császári kézre?

Debrecenben ülésezett. Mészáros Lázár volt a hadügyminiszter. Windishgrätz vezette az osztrák csapatokat. Duna környékei területeket foglaltak el.

 

Az első tandíj

A német önkéntesek kapcsán Jókai Hekuba trójai királynét említi, akárcsak a Hamletben szereplő színész. A Shakespeare-dráma jelenete azért híres, mert a színészek mindenkori beleérzőképességét jelképezi: a Hekubáról beszélő szereplő igazi könnyeket hullat, pedig sosem látta a királynét, akiről szaval. Vajon miért kérdezi Jókai a német önkéntesek kapcsán: “Pedig hát mi nekik Hekuba?”

Azért, mert miért harcolnak, ha nem is az ő hazájuk, mi közük hozzá.

 

A betyár

A fejezet elején olvashattunk Boksa Gergőről: “Belenézett a pipájába? belenézett dohányzacskójába, belenézett a kalapjába.” Mi lesz ennek a nézésnek a jelentősége a nagy hadicselben?

Mert ezeknek a tárgyaknak a segítségével sikerült visszaszereznie az ökröket a németektől. Ezekből készítette el azt a szert, amelynek szagától az ökrök kitörtek a karámból.

 

A Királyerdőben

Richárd és Palvicz párbajában olyan mesebeli védelem menti meg Jókai szerint hősét, amilyenről az Illiászban olvashattunk. Hallottál már Akhilleuszról? Nézz utána, ő minek köszönhette sérthetetlenségét?

Annak köszönhette sérthetetlenségét, hogy gyermekkorában megkeresztelték egy folyóban.

 

A haldokló ellenfél hagyatéka

Milyen új adalékot tudunk meg Mausmannról?

Azt, hogy orvos.

Egy korábbi fejezetben “Az a harmadik” Palvicznak egy hölgyhöz írt titokzatos sorait olvashattuk: “Úrnőm! Ha meg tudja ön találni azt, amit elvett, meg fogja találni azt, amit elvesztett.” Kinek szól ez a levél? Lehet-e összefüggés Palvicz most feltárt titka és a levél tartalma között? Vajon mi az, amit a hölgy elvett, és mi az, amit emiatt elvesztett?

Alfonsine-nak szól a levél. Igen. A gyermekét vette el, és a gyermeke adta szeretetét vesztette el.

 

Napfény és holdfény

Miért áll az özvegy oly sokat vívódva a halott férj képe előtt? Furdalja a lelkiismeret?

Nem furdalja a lelkiismeret, hanem be akarja bizonyítani, hogy amit eddig tett azt jól tette.

“Évszaknak nézve látni kellene az ezernyi őrtüzeket, mik egy közeledő tábort jeleznek” - írja Jókai -, a fejezet elején. Miféle közlekedő táborra céloz? 1849 melyik hónapjában járhatunk, ha már “látni lehet” a közelgő hadakat?

A két testvér Richárd és Ödön táboraira céloz. Májusban járhatunk.

 

Sötétség

Miért kísérteties jelenet a fölcsavart lámpa üvegének szétpattanása? Miként értelmezi a népi babona az üveg elpattanásat?

A szétpattant üveg gyászt jelent. Valaki meghal, akire épp gondolnak.

Beteljesült-e a történelem tanúsága szerint Ridegváry jóslata: “Olyan sírást csinálunk Magyarországon, hogy három nemzedék nem fogja elfelejteni, és divat lesz a gyászruhaviselés azon a földön tíz esztendeig!” Hány évig tartott valójában az önkényuralom?

Beteljesült Ridegváry jóslata. 12 évig tartott az önkényuralom.

 

Mindenváró Ádám

A fejezet első rézse meghitt életkép, amelyben Jókainak bőséges alkalma nyílik néprajzi ismeretei hasznosítására. Járj utána, mi az a nyitott tűzhely, vaskutya, lúdlelke, agyagtévő!

Nyitott tűzhely: A tetején főznek, alján pedig sütnek

Vaskutya: Vaslábakon álló, a tűzhelyen keresztülnyíló vaspálca, amelyre fát raknak

Lúdlelke: Nyílforma vasdarab

Agyagtévő: A kemencén körül lévő anyag

 

Sorsát senki sem kerülheti el

Nézz utána, van-e történelmi alapja Zebulon aláírási jelenetének! Valóságos esemény-e, hogy áruló magyar előkelőségek maguk hívták be az országba az orosz csapatokat?

Igen, van történelmi alapja. Igaz, valóságos esemény.

 

Egy magános lovag

“Öltözetéről ítélve főtiszt lehet” - olvassuk Richárdról. Emlékszel-e még, milyen rangban volt a történet elején, s milyen rangot visel most?

A történet elején huszártiszt volt, most viszont már kapitány.

Jókai így ír a császári hadvezérről: “A büszke főúr, ki előtt csak a bárónál kezdődik az ember _ a kevély államférfi, ki egy egész nemzettel, mely békejobbját nyújtá felé, még egyezkedni sem akart…” Ki ez a férfi? Mikor, kinek a békeajánlatát, békakövetségét utastotta el?

Windishgrätz herceg az a férfi. Görgey békeajánlatát utasította vissza.

 

Párharc mennykövekkel

Mi vezet kedvező fordulathoz a tizedik, majd a harmincadik zászlóalj reménytelen támadásai során?

Az, hogy egy magyar tüzértiszt a Dunapart alatt két ágyúval merészen előrehatolva, elkezdte lövetni a sorompót.

Szalmás Mihály, a gátlástalan cselszövő és áruló a fejezet végén elnyeri méltó büntetését. Lapozzunk vissza azokhoz a fejezetekhez, melyekben találkozunk vele vagy feleségével, és összegezzük alantas szerepüket a történetben. Milyen kapcsolatban álltak Ridegváryval? Milyen szemmel nézték Baradlayné törekvéseiket? Hogyan lépett föl Szalmás Mindenváró Ádám házában?

Jóban voltak Ridegváryval. Nem tetszett nekik, Baradlayné törekvése. Úgy, hogy elmenekült amikor megtudta, hogy Tallérosy Zebulon is ott van.

 

Zenit

A május 21-i ostrom leírásakor Jókai meggyőzően bizonyította, hogy az együttes erőfeszítés vezetett a sikerhez, nem egyéni akciók. Miért adja meg magát az Ödönre célzó osztrák? Miért menekül meg Richárd?

Azért adja meg mágát, mert látja hogy sokkal erősebb mint ő, és jobban teszi ha megadja magát. Azért menekül meg, mert Ödön megjelenik a magyar zászlóval.

Ismét csodálatosan megmenekült a két testvér: már-már kezdjük azt hinni, hogy csakugyan akhilleuszi keresztelőjük volt. Visszalapozva gyűjtsd össze a “szerencsés véletleneket” , és hagyj helyet amég néhánynak, melyeket a regény végéhez érve írj majd be!

Ödön, amikor beleesett a jeges vízbe. Richárd mikor Palvicz Ottóval küzdött. Ödön, mikor megadta magát az Ödönre célzó osztrák. Richárd mikor nem ítélték halálra.

 

Az eldobott lélek

Hogy mondja Jókai a cumit magyarosított, nyelvújítási szóval? Vajon miért hívják a “meghalató intézet” vezetőjének éppen Kaszásnénak?

Szopacsnak (cuclinak) mondja. Mert a halált kaszásnak is szokták nevezni, és így a feleségét Kaszásnénak.

Ki az a költő, aki két elbeszélő művében is egy-egy kitett, elhagyott, “fölösleges” gyerekről ír - Jancsiról, illetve Szilveszterről? Mi a két mű címe?

Petőfi Sándor: Apostol; János Vitéz

 

Ephialtész

Melyik korábbi fejezetre utal vissza az első mondat: “Én gyűlölöm a hazámat”? Ki mondta?

A sötétség című fejezetben, Ridegváry mondta.

Ki volt Ephialtész, akire a cím utal? Melyik csatában árulta el honfitársait? Ki kivel csapott össze ebben a csatában? Mikor zajlot? Vajon kikre céloz Jókai, amikor ezt a honárulót említi? Kik voltak a “muszkavezetők”?

Ő árulta el azt a rejtekutat, amelyen Xerxész perzsa király tábora hátba támadta a thermöpulai szorost védő leonidasz spártai királyt. Időszámítás előtt 480-ban. Ridegváryra céloz. Az oroszok voltak a “muszkavezetők”.

 

Perihélia

Milyen jelenség leírására használja ezt a szót Jókai? Merő véletlennek tartja-e a természeti jelenség egybeesését a történelmi katasztrófával?

A napfogyatkozás leírására használja Jókai. Nem tartja véletlennek.

Járj utána, melyik az az ókori Egyiptomban játszódó regény, amelyben a főpapok a napfogyatkozás okozta döbbenetet használják fel a nép megfélemlítésére! Jókainál a cselekményre nincs befolyással a természeti tünemény. Akkor hát mi a szerepe?

A regény címe: Ré fiai. Jókai jelnek használja.

 

Régi jó barátok

Itt bukkan fel a Ridegváry-féle útlevél másodszor. Kinek szánták az elsőt? Milyen névre szól Ödöné?

Baradlay Kazimirnénak. Algernon Smith névre szól Ödön útlevele.

Indokolt-e az orosz imsik hálálkodása Ödönne? Lapozzunk vissza a “Két jó barát” fejezethez, és idézzük föl a történetet! Egyáltalán kiderül, hogy mi történik az imsikkel, miután ott marad a fára kapaszkodva? Hol figyelhetünk meg a regényben hasonlóan véletlenszerű, meglepő találkozásokat?

Igen, mert őutánuk mennek a farkasok. Nem derül ki mi történik az imsikkel. A Mindenváró Ádám című fejezetben, amikor Szalmás és Zebulon Találkozik.

 

Nadír

Ödön hangulatának, és az egész történelmi-lélektani szituációnak a leírásában fontos szerepet szán Jókai a magyar puszta látványának. Milyen hangulatot áraszt a délibáb, az üresség, a forróság, a hallucináció? Miféle növények az ördögszekér, ördögborda, timpó, szikfű, fűtej? Mit jelent: pirokfenyér, szittyó, vigályos, dágvány, semlyék, csereklyetörés?

Magányosságot, egyedüllétet áraszt.

Ördögszekér: Az ernyős virágzatúak családjába tartozó, fehéres vagy kék virágú, merev szárú, szúrós gyomnövény, melynek száraz kóróját az őszi szél a földből kitépve tovagörgeti

Szikfű: Székfű

Fűtej: Gyermekláncfű

Szittyó: Nedves, szikes réteken csoportosan tenyésző, kopasz, hengeres levelű, egyszikű növény

Dágvány: Ragadós, tapadó mély sár, süppedékes hely mocsarak mellett

Csereklyetörés: A nádcserjés alja ezt törik

Vigályos: Ritkás, gyér, ritkított növényzet, vetés, erdő, termés

 

A nem mutatott levél

Jenő három alkalommal kerül huzamosabban a szemünk elé: először Bécsben, fülig szerelmesen Alfonsine-ba, majd Kőrosszigeten, bátyja családjának vigasztalójaként, végül most, hősies önfeláldozásakor. Jellemezzük a legkisebb Baradlay fiút a következő szempontok alapján e három korszakában:

1. - viszonya anyjához és testvéreihez,
2. - érzelmei Alfonsine iránt,
3. - tervei, céljai az életben,

4.- jellemének értékei és hiányosságai.

1. - Nagyon szereti anyját és testvéreit.
2. - Nagyon szerelmes Alfonsinba, és mindent megtenne érte.
3. - Az, hogy elveszi Alfonsinet és együtt fognak élni.
4. - Jellemének értéke, hogy önfeláldozó és bátor, hiányosságai, hogy nagyon naiv és hiszékeny.

 

Egy ember, akit még eddig nem ismertünk

“Akkor nem volt magasabban egyetlen bűbájos női szem, melynek egy elhullatott kegyelemkönnye lenyomta volna a vér tengerét” – írja Jókai -, célozva rá, hogy később Ferenc József oldalán megismert a magyarság egy ilyen “bűbájos női” arcot. Kinek az arcára céloz? Ki volt a királyné, aki szerette a magyarokat, s igyekezett férjét kedvezőbb viszony kialakítására biztatni velük?

Ferenc József feleségének Sissinek az arcára céloz. Erzsébet királyné volt az.

Járj utána, mit illik tudni Haynau-korszakáról! Mettől meddig tartott? Hány halálos ítéletet hoztak és hajtottak végre? Hány börtönbüntetésre került sor? Kik kényszerültek emigrációba? Mi volt az alacsonyabb rangú honvédtisztek büntetése? Melyik múlt századi magyar költő jutott erre a sorsra, mert honvédhadnagy volt?

1849-1850-ig tartott. Több száz ítéletet hoztak és hajtottak végre. Akik résztvettek a forradalomban, azok kényszerültek emigrációba. A honvédtisztek büntetése börtön volt. Kazinczy Ferenc volt az a költő.

 

A túlvilágról

Jenő olyan ügyesen fogalmaz, hogy leveleiben alig kell valótlanságot állítani a hivatal megtévesztése céljából. Melyek azok a kitételek a levelekben melyek kénytelenségből hamisak? Vajon kire céloz, amikor így ír: “Bocsáss meg annak, ki vádjával sietet a sírhoz…”?

Az, hogy fiai vannak és feleséga. Alfonsine-ra céloz.

Jókai szabadságharccal s azt követő időkkel kapcsolatos politikai felfogást Jenő Ödönhöz írt levelébe foglalja. Hogyan értelmezed ezt az üzenetet: “A mi sírköveink lesznek a jel, hogy ott szikla van, amerre nem kell a hajót kormányozni”? Mely mondatai jelzik a jövőt illető bizakodásátt?

Úgy, hogy ne tegyék azt amit ők, mert ők is arra a sorsra juthatnak. A mondatok: “Ti csendesen fel fogjátok építeni a romokat, a hajó kormánya ismét kezetekbe fog kerülni.

 

A kőszívű ember előtt

Baradlayné a férje terveit húzza keresztül, a sors viszont az ő terveit teszi semmissé. Miért roppan össze egyszerre a mindaddig keményszívű matróna? Milyen tévedésére kell rájönnie?

Azért, mert meghal a legkedvesebb fia Jenő. Arra, hogy nem kellett volna beleavatkoznia a fia életébe.

“Ő volt közöttünk az egyedüli hős” – mondja Ödön Jenőről. Már a regény elején is kiemelkedik testvérei közül Jenő, csak akkor még nem tulajdonítunk ennek jelentőséget. Minek nevezi Jenőt a haldokló apa?

A legkevesebb fiának.

 

A börtön távírdája – Az első tőrdöfés

Hogyan tudatja Jenő Richárddal a kilétét úgy, hogy ezzel ne leplezze le a személycserét?

Úgy, hogy kopogja, hogy az öreg. Mivel Richárd őt szokta úgy szólítani, hogy öreg.

“Megbocsáss türelmes olvasóm, hogy ennyi ábécére tanítalak ebből a  >>nagy<< iskolából” – írja Jókai -, a börtönbeli kopogásra célozva. Hol ismertetett korábban is titkosírási kódrendszert? Hol találkoztunk még korábban fedőnevekkel és titkos jelszavakkal?

A Napfény és Holdfény című fejezetben, mikor Jenő titkosírásra tanítja Arankát. Fedőnevekkel Ridegváry útleveleiben. Titkos jelszavakkal, Akik igazán szeretnek című fejezetben, Richárd táborában.

 

A fejgörcsök napján

Haynau és Alfonsine beszélgetéséből megtudjuk, hogy mivel töltötte a gonosz leány idejét a bukás után. Kiderül valami Richárdnak a bíróság előtti viselkedéséről is. Mik ezek az új információk?

Az, hogy még a haditörvényszéknek is a szeme közé nevetett, és beszélt hozzájuk, mint Coriolan a volskusokhoz.

 

A tőr hegye letörve

Utólag visszatekintve: megértette-e Richárd a börtöntávírón, hogy melyik testvérét ítélték el?

Nem értette meg, mert azt hitte, hogy Ödönt ítélték el.

Jókai- akárcsak most, Richárd belépése kapcsán – már az első részben is ezt mondta egyik jelenetéről: „Ha nem élő és emlékező emberek szeme láttára történtek volna, a szkepszis azt mondaná, hogy theater coup”. Melyik fejezetben, melyik szituáció kapcsán hangzott ez el?

Az első lépcső „ama” magaslathoz című fejezetben olvashattunk róla. Amikor Ödön hirtelen megjelenik a teremben az ülést tartó uraknál.

 

A kőszívű ember felel – A kérő

Itt olvashatunk utoljára a „kőszívű emberről”. Bár már a regény legelején meghal, akarata racionális és misztikus módon egyaránt befolyásolni látszik a későbbi eseményeket. Racionálisan azért, mert felesége szembefordul végakaratával, s egész politikai életművét ellenkezőre fordítja, fiait pedig férjét meghazudtoló módon irányítja. De az özvegynek az az érzése, hogy misztikus módon, a tulvilágról is befolyásolja sorsukat a halott. Mi sejteti vele a megboldogult bosszúját, és mi a bocsánatát?

A bosszúját az, hogy Jenő meghal, a bocsánatát az, hogy Richárd megmenekül.

 

Comedy of Errors – A szenvedések kulcsa

Itt tudjuk meg, hogy Richárd, az egykori kapitány őrnagysága óta is előlépett. Milyen rangban érte meg a szabadságharc végét?

Alezredesként.

Az eddig nem ismert végrendelet mindent megmagyaráz. Melyik kitétele indokolja, hogy meg akarták fosztani Editet a jó hírétől? Melyik magyarázza, hogy a kolostorba adták? Miért lett volna Alfonsine-nak fontos, hogy a naiv Jenő feleségül vegye? Miért akarták, hogy Richárd meghaljon?

forrás:http://olvasonaplok.mlap.hu