- A királyi Magyarország
A Dunántúl nyugati és északi része + a Felvidék tartozott ide. Ez a Habsburg birodalom része lett és uralkodója 1541-ben I. Ferdinánd.
- Erdély és az Alföld keleti megyéi Partium. Viszonylagos önállóságot élvez, saját fejedelme van, saját belpolitikája és hadserege. A fejedelem személyét azonban a Szultán hagyja jóvá, nem viselhet háborút a Szultán engedélye nélkül és éves adót fizet a töröknek. Első fejedelme Szapolyai János Zsigmond.
- Török hódoltság
Török birodalom része, oda teljesen beépítik. A területét felosztják vilajetekre, élükön a pasák állnak. A vilajeteket szandzsákokra osztják, azok élén a bégek állnak. Első uralkodója I. Szulejmán.
- A török és a Habsburg területek határán épült ki a végvár vonal. Ez a várak láncolatát jelentette, melyek a határt védték és a török csapatmozgásokat figyelték. A nagy kővárak között kisebb erődítmények voltak. Palánkok és még kisebb őrhelyek. A török hadjáratok idején a támadó seregnek el kellett foglalni minden várat, hogy onnan ne támadják hátba, így a török legtöbbször Bécsig el sem jutott.
- Élet a végvárakban
A végvárak legénységét zömmel magyar és horvát menekült nemesek és parasztok alkották, de szolgáltak bennük olasz, francia, német és zsoldosok is. A zsoldot a végvárrendszer fenntartására létrehozott udvari haditanácsos folyósította, de sokszor természetben fizették ki (posztó). A haditanács tartotta fent a várakat is. A török korban a korábbi várakat átépítették a modern tüzérségi hadviselésnek megfelelően. Megvastagították a falakat, lebontották a gótikus tornyokat, új bástyatípusokat vezettek be. Legmodernebb a füles bástya volt.
A várak kulturális központok is voltak. A végvárrendszer mentén fekvő területet kettős adózású területnek nevezzük. Mindkét fél beszedte tőlük az állami adót. A régi magyar földbirtokosok és a szpáhikok is beszedték a földesúri adót. Ennek következménye, hogy a terület elnéptelenedik.