- KOMMUNIKÁCIÓ DEFINÍCIÓJA ÉS MODELLJE
- A KÖZLÉSFOLYAMAT TÉNYEZŐI
- A KOMMUNIKÁCIÓS FUNKCIÓK
- A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPVETŐ TÍPUSAI
- A KOMMUNIKÁCIÓ ZAVARAI
- KOMMUNIKÁCIÓ:
- közlésfolyamat
- bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása
- latin eredetű communicatio szóból származik (jelentése: közzétesz)
- A KÖZLÉSFOLYAMAT TÉNYEZŐI:
Fontos tényezők:
Résztvevők, azaz a feladó és a címzett
Feladó: adó, beszélő, kódoló; kigondolja, megformázza a gondolatokat, üzeneteket; különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenetet küld a címzettnek.
Üzenet: a kommunikáció célja, tartalma, a közlésfolyamat tárgya, közlemény – konnotatív!!!
Címzett VEVŐ: hallgató, dekódoló; érzékeli, felfogja, értelmezi az üzenetet, ha módja van rá, akkor válaszol.
Kód: az a jelrendszer, amelynek segítségével az üzenetet közvetítjük, azaz amelyen az üzenet kódolva van, : mindkét fél által ismert nyelv vagy jelrendszer, a résztvevők a felhasznált kódot egyformán ismerik, azaz közös nyelvet beszélnek.
- verbális: nyelvi jelrendszer
- nem verbális jelek (mimika, testtartás, tekintet, gesztusnyelv, távolságtartás)
Csatorna: a közvetítő közeg; az üzenet ezen keresztül jut el a feladótól a címzettig.
Közös valóság (Mind a két félnek ismernie kell, hogy megértsék egymást. Megfelelő információk átadásával lehet pótolni)
Közös előismeret: közös tudás + Közös előzmények: együtt, közösen élték át a felek már „félszavakból” is megértik egymást
Beszédhelyzet: a szituáció, amelyben a közlésfolyamat elnyeri jelentését
- A KOMMUNIKÁCIÓS FUNKCIÓK:
- elsődleges
- tájékoztatás (tények közlése, információk szolgáltatása)
- érzelemkifejezés
- felhívás (figyelemfelkeltés, kérdés, kívánság, felszólítás; hallgatóságra irányul)
- másodlagos
- kapcsolatteremtő, -fenntartó, -záró
- értelmező (metanyelvi) – nyelvről beszélünk a nyelv segítségével
- esztétikai szerep [poeticai funkció – gyönyörködtetni (irodalom: nem közlés, csak elmondás=fikció)]
- A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPVETŐ TÍPUSAI:
- egyirányú: pl.: előadás hallgatás
- kétirányú: pl.: vita
- közvetett: pl.: nem egy helyen egy időben (TV)
- közvetlen: pl.: egy helyen egy időben (magánbeszélgetés)
- A KOMMUNIKÁCIÓ ZAVARAI
Azokat a tényezőket, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolnak az üzenet eljutásában
közös néven zajnak nevezzük.
- Nem értjük meg egymást
- Valaki fáradt, beteg…- belső tényezők zavaró hatása
- Elbeszélünk egymás mellett
- Más beszédhelyzet
- Külső tényezők zavaró hatása