A görög gyarmatosítás az anya poliszok gazdaságának fellendüléséhez vezetett. Athén városállama Attika. Egyre gazdagodott és erősödött a nép/démosz (parasztok kereskedők, iparosok). A városállam vezetése azonban a földbirtokos arisztokrácia kezében volt. Közülük 9 irányította a városállamot/poliszt, az arkhónok kezében volt a vezetés.
Az első döntést Kr.e. 621-ben Drakón hozta, írásba foglalta a törvényeket. Ez a népnek kedvezett. Kr.e. 594-ben Szólón egy reformsorozatot hajtott végre, ennek minden pontja a népnek kedvezett. Eltörölte az adósrabszolgaságot, a fennálló adósságokat. 4 vagyoni csoportba sorolta a lakosságot. Ez volt az adókivetés alapja, meg a katonaság alapja is. Esküdtbíróságokat szervezett. A közügyek intézésében mindenkinek köteles volt részt vennie.
Utána következett a türannoszok (zsarnokok) ideje. A leghíresebb türannosz Peiszisztratosz volt. Kr.e. 510-ben elkergették őket és újra az arkhónok uralkodtak.
Kr.e. 508-ban az akkori arkhón, Kleiszthenész megteremtette Athénban a népuralmat, a demokráciát. Minden állami vezetőt (1 kivétellel) sorsoltak. Bármelyik teljes jogú athéni állampolgár betölthetett bármilyen tisztséget, de csak 1 éven át. A megbízatás idejére fizetést kaptak.
Athénban 3 nagy népcsoport lakott:
Metoikosz/beköltözöttek + család |
Athéniak + család |
Rabszolgák + család |
Nincs semmi joguk |
Családnak nincs semmi joga |
Nincs semmi joguk |
|
A 20 év fölötti athéni férfiak vesznek részt a népgyűlésen, amit kb. 10 naponként tartják az agorán (város főtere). |
|
A népgyűlés a legfontosabb szerv (törvényhozó hatalom). Minden fontos döntés itt született közfelkiáltással. Itt hozzák a törvényeket. Itt állapítják meg az adóösszeget, háború és béke kérdésében is itt döntenek.
Az 500-ak tanácsa (bulé): Ők a végrehajtó szerv.
Kleiszthenész felosztotta Attikát tengerparti, földművelői, és iparosi részekre. Egyformán képviselve volt mindenki, képviselőit sorsolták. Az esküdt bíróságok tagjait is sorsolták. 1 olyan tisztség volt, amit választottak, a 10 hadvezért/sztratégoszt.
A régi vezetőket, az arkhónokat meghagyja Kleiszthenész reformja, mert nagy tekintélyű, okos emberek voltak és tanácsaikkal befolyásolták a népgyűlést. Gyűlésüket areioszpagosznak nevezik. A cserépszavazás intézménye arra szolgált, hogy kiderüljön akar-e valaki türannosz lenni. Ha lett ilyen személy, azt 10 évre száműzték a városból. Az athéni demokrácia fénykorának Periklész idejét szokták nevezni, akit 15 éven át újraválasztották sztratégosznak.