1. A szöveg vagy beszédmű alapvető ismertetőjegyei:
- a nyelvi egységek csúcsán helyezkedik el
- a mondatnál nagyobb, teljes értékű nyelvi és beszédesemény
- rendszerint több mondatból áll, láncolat
- lezártság és teljesség jellemzi
- több önálló mozzanatból alkotott egész
szerepe: üzenet közvetítése
Követelmény: megformáltság szempontjából a kerekség, lezártság, tartalom szempontjából pedig a teljesség, a megértéshez elégséges kifejtettség, tartalom.
Szöveg tagolása:
- fejezetek
- bekezdések
- mondatok
Az egyes részeket a nyelvtani szabályok szerinti megszerkesztettség és a logikai kapcsolatok szerinti szövegbe való beszerkesztettség jellemzi.
Egyszerre vagyunk kapcsolatban a szöveg egészével és egy bizonyos részével. A rész csak az egész ismeretében értelmezhető.
A szöveg elsődleges jelentése: a szavak szótári jelentése adja.
A szöveg teljes jelentése: a szavak szövegben való elrendeződése módosítja, árnyalja az elsődleges jelentést.
2. A szöveg két alapvető megjelenési formája: az élőbeszéd és az írott szöveg
ÉLŐBESZÉD |
ÍROTT SZÖVEG |
hangok egymásutánja |
írásjelek egymásutánja |
akusztikai, időbeli benyomás |
vizuális, térbeli benyomás |
időben mulandó, pillanatnyi -szűkebb hatókörű, helyhez kötött |
időben, térben kevésbé korlátozott
|
a hallgató visszajelzésének sokféle lehetősége van |
a visszajelzésnek csak korlátozott, késleltetett lehetőségei vannak |
Gyors gondolkozást, azonnali szövegezést igényel |
Időt ad az átgondolásra és a szövegezésre |
A kifejezőeszközök gazdagsága jellemzi:• szavak, nyelvtani szabályok • a nyelv zenei elemei, mondatfonetika • a nem nyelvi kifejezőeszközök (gesztusnyelv) |
jóval kevesebb kifejezőeszköz áll rendelkezésünkre:· ábrák· szövegszerkesztők formázásai· emotikonok |
ösztönösebb, igénytelenebb nyelvi viselkedés |
tudatosabb, igényesebb nyelvi viselkedés |
a normáktól való kisebb-nagyobb eltérés |
szigorúbb normakövetés |
lazább, szabálytalanabb szerkesztés példák: párbeszéd, alkalmi köszöntő, felszólalás, élő műsorvezetés, telefonálás |
szabályosabb, megformáltabb szerkesztés példák: levél, dolgozat, novella, újságcikk, felhívás, hirdetés, távirat, e-mail |
Az élőbeszéd gazdagságát az adja, hogy benne szerepet kap a teljes kommunikációs környezet: a nyelv zenei eszközeinek, a gesztusoknak, a személyes jelenlétnek és a körülményeknek a sokfélesége, értelmező ereje. Ezért lehet lazább, hiányosabb a szerkesztés, gyakoribbak a szabálytanságok, módosító nyelvi ötletek, egyéni nyelvi lelemények. Emellett sűrűn használunk töltelékszavakat, ismétléseket. |
Az írás csiszoltabb, feszesebb, szerkesztettebb. Világosabban elkülönítjük a mondatokat, szövegegységeket. A központozás, az írás külalakja helyettesíti az élőszó nem nyelvi kifejezőeszközeit. |
- !!! Változások:
Az informatika hatására formálódó új nyelvi létmód (másodlagos írásbeliség és szóbeliség) ideiglenes összefoglaló elnevezése: új beszéltnyelviség. Az új beszéltnyelviség magában foglalja a másodlagos szóbeliséget és írásbeliséget. Informatikai alapú, számítógépek, internet vagy mobilkommunikáció által közvetített írásbeli vagy szóbeli kommunikáció, amelyre jellemző az átmenetiség: beszédközeli (szlenges), képeket is használó írás- és közlésmód, az élőbeszédhez közelítő, de azzal nem azonos beszédszintetizálás. A számítógépek segítségével történő napról napra fejlődő kommunikáció az új beszéltnyelviséget formálja. Egyes elemzők szerint az informatikai eszközökkel létrejövő új beszéltnyelviség egyre több funkciót vesz át a valódi élőbeszédtől, sok helyen annak helyébe lép. Az új beszéltnyelviség nyelvtana sajátos, sokszor meghökkentő.