Koronát II. Szilveszter római pápától kér és kap. Fennmaradásuk szempontjából fontos volt a Rómával való kapcsolat. Ezzel István elérte, hogy önálló királyság jött létre, nem lettünk a német római császárság hűbérese. Istvánnal azonnal szembefordulnak a régi rend hívei, Ajtony, Gyula (Erdély) és Koppány. Koppányé lett volna a senioratus szerint a trón. István a német fegyveresekre támaszkodva mindegyiküket legyőzi.
István hatalma azon alapult, hogy ő volt a legnagyobb földbirtokos. Az ország kétharmad része az ő tulajdona volt. Birtokait alkották:
- Saját nemzetségi földjei
- Legyőzött törzsfők elkobzott földjei
- Gyepü
István egyházszervezése:
Az ország függetlenségét jelenti az önálló egyházszervezet kialakítása. Törvényben elrendelte, hogy 10 falu építsen egy templomot. Vasárnap munkaszüneti nap volt, kötelező misére járással. A lakosságot kötelezte a dézsma megfizetésére (tized). Az ország területén elkezdte a püspökségek megszervezését. Az érsekségnek a püspökök vannak alárendelve.
10 püspökség jött létre. Ebből 8-at István szervezett meg. Fontos volt, hogy a pápától jogot kapott, önálló érsekség kialakítására. Ez az esztergomi érsekség volt. A keleti területek számára a kalocsai érsekséget hozta létre. Kolostorokat, apátságokat alapított feleségével együtt, hatalmas birtokkal látta el őket. (Pannonhalmi apátsága (Géza), Veszprémvölgyi apácakolostor és a Pécsváradi kolostor).
István államszervezése
Két törvénygyűjtemény keletkezett István idején, ezekben rendelkezett az állam életéről és az egyház szervezéséről. István földjei az ország egész területét behálózták. Az ország irányítására kialakították a vármegyerendszert. Egy vármegye több részből állt:
- István területei, királyi birtokok : központja a vár. Központban az ispán áll. Ő felelt az egész megyéért. Feladata volt a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás. A hatásköre kiterjedt a megyében élő nemesekre is. Ő szedte be a megyében az adót, és vezette a megyei katonaságot. Munkája fejében megtarthatta a királyi adó egyharmadát. A király az adót természetben kapta meg. Módja a körüllovaglás volt: A király teljes udvartartásával körbejárt az országban, elidőzött a vármegyékben és felélte az adót. A királyi birtokokon szervezett még udvarházakat is. Ezek élén az udvarispán állt (nádorispán) és a major országok király számára termeltek.
- Kolostori és püspöki földek
- Kisnemesi birtokok, földesúri kisbirtok
- Nagy nemesi birtokok, földesúri nagybirtok
Trónutódlás: A koronázási ékszerek közül a palást biztos, hogy István korabeli. István királyi tükröt írt, írt egy útmutatót fiának, Imre hercegnek (intelmek). Imre herceg vadkan balesetben még István halála előtt meghalt. A szeniorátus alapján Vazul lenne a trónörökös. Ő azonban még pogány hitű volt, ezért István alkalmatlanná tette az uralkodásra. Vazult megvakítja, megsüketíti. Vazul 3 fia, András, Béla és Levente külföldre menekült. István halála előtt keresztény rokonát, Orseolo Pétert nevezi ki örökösének (nővérének fiát, Velencéből). 1038-ban István halálakor Péter Magyarországra érkezik, ettől kezdve trónviszályokba süllyed az ország. Pétert nem fogadja el a nemesség uralkodónak. A pogány érzelmű réteg Aba Sámuel mögött sorakozik fel. Odáig fajul az ellentét, hogy Péter elmenekül a német-római császárhoz (III. Henrik) és segítségét kéri. Magyarországot hűbérbirtokként ajánlja fel. III. Henrik sereggel jön Magyarországra. A magyar vezetők Vazul gyerekeit hívják haza, akik 1050-ben legyőzik Henriket. Henrik második hadjáratát a Dunán Pozsonynál állítják meg (Buvár kund). Ezután I. András lesz az uralkodó és Béla számára létrehozza a dukátust, azaz hercegséget a felvidéki területből. A század végéig újabb trónviszályok zajlanak.