- Élete
- Költői kibontakozása
- Kései költészete
- Számvetés versei
- Karóval jöttél
- Talán eltűnök hirtelen
- Íme hát megleltem hazámat
1, Élete
- 1905. április 11.-én született, Budapesten (→ ez a nap a tiszteletére, a magyar költészet napja)
- 1908-ban apjuk elhagyta a családot és sosem tért vissza, így a család egyre mélyebb nyomorba került, ennek következtében az édesanya arra kényszerült, hogy gyermekeit állami gondozásba adta
- elemi iskola első osztályát követően hazavitte őket, majd Ferencvárosban nyomorogtak, ahol, elemi és polgári iskoláját végezte
- édesanyjuk meghalt, ezután (nővére) Jolán férjei gondoskodtak a kicsikről
- Jolán második férje gondoskodott taníttatásáról → kispapnak, majd hajóinasnak adta, végül Pesten érettségizett
- 9 éves korában volt első öngyilkossági kísérlete
- 1924-ben a szegedi egyetem magyar – francia - filozófia szakos hallgatója lett
- 1926-ban a párizsi egyetem, Sorbonne hallgatója lett
- 1928-ban Vágó Mártával esik szerelembe, de szülei Londonba küldték, így véget ért a kapcsolatuk
- 1930-ban Szántó Judit lesz az élettársa, akivel 6 éven keresztül élnek együtt
- 1931-től pszichológushoz kezdett járni, idegi alapú gyomorpanaszok miatt → Gyömörői Edit volt a kezelője, akire kivetítette szeretetéhségét és szerelemre lobbant iránta
- élete utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt (aki később Illyés Gyula felesége lett)
- 1937. december 2-án búcsúlevelet írt, s egy tehervonat alatt lelte halálát
2, Költői kibontakozás évtizede
- Őt ért irodalmi hatások:
- gimnazistaként : Petőfi
- a Nyugatosok hatása alá került
- Ady Endre
- Juhász Gyula
- Babits Mihály
- Kosztolányi Dezső
- Avantgard hatása
- Kassák Lajos
- Walt Whitman
- (kötetlen gondolatáramlás, expresszionista jellemzők)
- Újnépiesség
- népdalszerű hangvétele
- Francois Villon hatása
®új szemlélet, új poetica
- Sigmund Freud
- Marx (tudományos szocializmus)
- Bergson (filozófus)
szubjektív
pszichikai idő
belső
- Kései költészetében az elidegenedés hatása:
elidegenedés: Az ember idegenül mozog a világban, mert mozgástere korlátozott: a társadalmi viszonyok és a pénz, az emberek feletti uralkodó erővé váltak.
- Költészetének motívumai:
- táj:
- a valóság elemeinek több síkja van
- gyakori a külvárosi táj képe
- ez a sivár, külvárosi táj és a táj lakóinak sivár élete
- a józan számvetés és az ábrándok nélküli valóság képe
- éjszaka:
- sivárság, üresség, szimbolikus jelentésű a napszak:
- kilátástalan, történelmi helyzet
- dolgozó réteg helyzete
- a gondolkozás, tudatosulás, elemzés számára alkalmas napszak
- az őrzés és a virrasztás ideje
- sivárság, üresség, szimbolikus jelentésű a napszak:
- táj:
3, Kései költészete
- 1930-as évek elején József Attila élethelyzetében negatívra fordult a történelmi és egyéni sors
- az emberiség és a személyes léte válsághelyzetbe került
- kettős vészhelyzet megértésében az elidegenedés filozófiai fogalma segít
Êelidegenedés: Az ember idegenül mozog a világban, mert mozgástere korlátozott: a társadalmi viszonyok és a pénz, az emberek feletti uralkodó erővé váltak.
4, Számvetés versei
- önmegszólító verstípus
- Balassi óta jelen van a magyar irodalomban
- gyakori a 20. században
- a lírai én önmagát szólítja meg, mint válságban lévő személyiséget
- kifejezi a válság legyőzésének akaratát
- utolsó vershármas
- 3 utolsó verse a halál partjáról tekint vissza bevégzett életére
- ezeknek a verseknek, címeket az utókor adott, az első sor szerepel a címként
- 1937 novemberében Balatonszárszón keletkeztek
- József Jolán visszaemlékezései, arról árulkodnak, hogy a költőben elhatalmasodott a feleslegesség tudat, a halálvágy, az önfenntartásra való képtelenség érzése
5, Karóval jöttél
- önmegszólító vers
- felnőttként szembesíti magát gyermekkori álmaival
- lét összegzés: a csalódás, kiábrándultság verse, az elemi létfeltételek hiányában a halál jelenik meg egyetlen megoldásként
- a karó és a virág ellentétben állnak egymással, a karóhoz negatív képzetek köthetők, a pusztulás és értéktelenség képzetei
- a kiábrándult felnőtt megszólítja illúziókkal teli gyermek önmagát
- központi gondolata: a szerelem elfogadás iránti vágyódás
a vers tengelyében cinikus hangvétel jelenik meg, majd az értékrend helyénvalósága, hogy elutasítja a költői hírnevet a kötődéssel szemben
- a címben és az eső verssorban a halál, szenvedés, negatív képzetkörei, a szépséggel állnak szemben, s ez az ellentét a verskezdetben feszültséget okoz
6,Talán eltűnök hirtelen
- létösszegző, időszembesítő szöveg
- a romlatlan gyermekkort állítja szembe az elhibázott felnőtt korral
- a vers a nyom nélküli pusztulás
- a lírai én saját magát hibáztatja, hogy erkölcsileg vétett és nem tudta kiteljesíteni személyiségét
- a vers alapja a tékozló fiú vallomása
- a szövegben egymásra rétegződnek a természet és az emberi életkor képei, képzetei
7, Íme hát megleltem hazámat
- az utolsóként befejezett verse létösszegzés
- nyers szókimondással beszél haláláról és sírjáról a költő
- személyes válságába a társadalmi körülmények is belejátszanak
- a vers felütése megnyugvást, saját helyének megtalálását sugallja, (olyan, mint Berzsenyi: Osztályrészem c. versének kezdetében)
majd a teljes magány, kitaszítottság, értékfosztottság jelennek meg
- a lírai én arról vall, hogy az egyéni élet lehetőségei beszűkültek, így csak a halál maradt számára