A Kádár vezette párt és ország békés időszakát szokás így nevezni, 1960-tól a rendszerváltásig 1989-ig. A megtorlás időszaka 1961-ben zárult le. Ez néhány év alatt Kádár János a párt élén elindította az országot a szocialista átalakulás útján. Nem alkalmazott olyan durva erőszakot, mint Rákosi és fel tudta használni az emberek vágyát a békés életre. 61-ig az ENSZ napirenden tartotta a magyar kérdést. 61 után nem foglalkoztak magyar jogsértésekkel. Nemzetközi nyomásra 1963-ban amnesztiát kaptak az 56-os elítéltek. A legfontosabb Kádári jelszó, aki nincs ellenünk, az velünk van. Az egyetlen tabu téma az 56-os forradalom volt, amit akkor ellenforradalomnak neveztek.
A mezőgazdaság
A 60-as évekre Kádár befejezi a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Létrejönnek a termelő szövetkezetek TSZ. A parasztgazdaságok megszűntek, de meghagyta a háztáji gazdaságokat. A nagy területeket létrehozó szántóföldek a TSZ-hez kerültek, de a parasztok megtarthatták állataikat, felszerelésüket, kis darab földet, szőlőt. Ezek terményeivel szabadon gazdálkodhattak. A háztáji gazdaságok révén tudta az állam biztosítani az első években az ország élelmiszer ellátását. A mezőgazdaság gépesítése a műtrágyák és permetszerek használata egyre nagyobb terméseredményeket hozott, egyre kevesebb munkaerőre volt szükség a mezőgazdaságban. Ez biztosította a növekvő ipar munkaerő szükségletét.
Az ipar
Folyamatosan növekedett és bővült. Változatlanul a főhangsúly a nehéziparon volt (bányászat, kohászat, acélgyártás, gépgyártás). De egyre növekvő részt kapott az energiatermelés, a vegyipar, a könnyűipar, és a szolgáltatások. Az ország elektromos hálózata ekkor épül ki. A falvakba is bevezetik a villanyt, utakat építettek. A vegyipar nemcsak a mezőgazdaságot látta el, hanem a kőolaj finomítók fel tudták dolgozni a hazai alapanyagokat és exportra is termeltek. Húzóágazat lett a gyógyszergyártás. Folyamatosan nőtt a lakosság életszínvonala. A Kádári gazdaság így érdemelte ki a gulyás kommunizmus megnevezést. Az ipari növekedést a munkaerő létszám növekedése eredményezte és nem a modern technológiák alkalmazása.
Kultúra
Általánossá vált az iskoláztatás. Folyamatosan csökkent azoknak a száma, akik még a 8 osztályt sem végezték el. Egyre növekedett az érettségizettek és főiskolát, egyetemet végzettek aránya. A kulturális javak (mozi, színház, könyv, sajtó, rádió, tv) mindenki számára hozzáférhetőek lettek. A korszakban az árakat alacsonyan tartották. A művészek előbb utóbb beálltak a rendszer támogatói közé. Kádár alapelve a 3 T volt (tilt, tűr, támogat). Bizonyos témák, mint az 56 vagy Trianon tiltólistán voltak. Támogatták a szocializmust és a szovjetuniót dicsérő műveket és megtűrték a semleges témákat és a rendszer enyhe kritikáját (humor). Ezzel érdemelte ki a Kádár korszak a keleti tábor legvidámabb barakja elnevezést. Ez működött egészen 1968-ig. Akkor már látta a vezetőség, hogy nem tudja folytatni a megkezdett életszínvonal emelő politikát.
1968 az új gazdasági mechanizmus bevezetése. A párt reformerei Fock Jenő és Nyers Rezső. Megpróbálták a piaci viszonyokat érvényre juttatni a gazdaságban. Ekkor azonban Csehszlovákiában egy forradalmi átalakulás kezdődött. A szovjetunió (Brezsnyev) nem tűrte el az eltérő gondolkodásmódot. A varsói szerződés hadserege köztük a magyar sereg is bevonult Csehszlovákiába és leverte a forradalmat. Magyarországon is betiltották a reformokat. Az 1973-as olajárrobbanás megdrágította a gazdaság működését. Az életszínvonal megtartását és emelését Kádárék csak úgy tudták biztosítani. , hogy az állam dotációt biztosított.
Kádár vezette párt és kormány hibásan ítélte meg az olajválság jelentőségét:
- Azt hitték, hogy pár év múlva rendeződik a helyzet és lecsökken az olaj ár.
- Úgy gondolták, hogy ezt az időszakot külföldi kölcsönökkel és az ipari termelés növelésével átvészelhetik. Mivel a Kádárrendszer sikerét a folyamatos életszínvonal növekedés jelentette a felvett kölcsönöket erre fordították.
Hamarosan azon kellett külföldi kölcsönt felvenni, hogy a lejáró hiteleket törleszteni tudják (adósság spirál). A lakosság mindenből semmit nem érzett. Az első problémák a 80-as években jelentkeztek. Az állam nem tudott több kölcsönt felvenni, megkezdődtek az áremelések. Szovjetunió államvezetése is új irányt vett, új politikája is kezdődött. Meghalt 1964 óta hatalmon levő Brezsnyev és egymás után 2 utóda is. Mihail Gorbacsov reformer kommunista volt, aki látta a Szovjetunió rossz gazdasági helyzetét és lecsökkentette a szocialista államok támogatását. Ez vezetett a szocialista tábor közt Magyarország összeomlásához.