A kommunikáció latin eredetű szó, jelentése közzététel. A kommunikáció történhet nyelvi és nem nyelvi jelekkel. A nyelvi jelek segítségével tudjuk gondolatainkat írásban és beszédben kifejezni. Ezeket a nyelvi jeleket idegen szóval verbális jeleknek nevezzük. Ezek a:
- hangok
- szóelemek
- szavak à így épül fel a beszéd, a nyelv
- szószerkezetek
- mondatok
A kézmozdulatok, az arckifejezés változásai, a testmozgás, az öltözködés a kommunikáció során kiegészítik, módosítják a nyelvi jelek jelentését. Írás közben nemcsak a szavak mondatok leírására, hanem a külalakra is figyelni szoktunk. Ezeket nem nyelvi jeleknek, nonverbális jeleknek nevezzük. Ezeknek a nem nyelvi jeleknek a beszédben több szerepe is lehet. Egyrészt tájékoztat partnerünkről, irányítja a kommunikációt és kiegészíti, megerősíti a nyelvi jelek jelentését.
A hangjelek
Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit mondunk. A hangunkkal sok mindent ki tudunk fejezni. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik, vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.
A tekintet
A szem a lélek tükre- tanítja a szólás. Amikor szólni kívánunk valakihez, vagy kapcsolatot kívánunk vele létesíteni, először ránézünk. A szemnek beszélgetés közben is fontos jelzőszerepe van. A kommunikáció során a kapcsolattartás egyik fő kifejezője a tekintet, az, ahogyan a partnerünkre nézünk. Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat is tükrözi. Elárulja, ha boldogok vagyunk, de azt is ha szomorúak. A tekintet változását arcjáték is követi.
Az arcjáték
A kommunikációban az arcjátéknak, mimikának is kifejező, közlő szerepe van. Ezzel általában nem tudatosan élünk beszéd közben. Az arc jelei, a mosoly, a száj elhúzása, a szemöldök felhúzása szavak nélkül is kifejeznek valamit. Az arcjáték különféle jeleit a különböző országokban nem egyformán értelmezik. Például a nyelv kinyújtása nálunk a csúfolódás jele, míg a tibetieknél így üdvözlik egymást.
A taglejtés
A beszédet végtagjaink és fejünk mozdulatával is kísérni szoktuk. A fej, a kar, a kéz és a láb mozgásait közös szóval taglejtésnek, gesztusoknak nevezzük. A fejmozdulatok jól elkülöníthető, értelmezhető jelek. A fej oldalirányú mozgása bizonytalanságot, az oldalra enyhén hátrahajtott fej figyelmet, érdeklődést fejez ki. A kéz és a kar mozdulatai is különféle jelentéseket hordoznak. Az ujjak beszédes finom mozgásai érzelmeinket, hangulatunkat tükrözi. A kéz mozgásai közé soroljuk a köszönés, az üdvözlés gesztusait is. A kéz mozgásai közül sok szorosan kötődik a korhoz, a nép kultúrájához. Ilyen például a keresztvetés, a tisztelgés. A köszönés, üdvözlés kísérő gesztusa a kézfogás. Ez a szokás a középkorból származik, ahol a fegyvertelenség kifejezője volt. A kéz mozgásai is gyakran kísérik a beszédet. A gyorsan beszélő ember jóval gyakrabban és gyorsabban gesztikulál, mint a lassú beszédű. A kéz mozdulatainak fontos szerepe van a kommunikáció irányításában. Kezünk segítségével jelezzük, ha szólni kívánunk, ha folytatni, megszakítani vagy gyorsítani akarjuk a beszédet.
A kéz gesztusai között sok szándékosan használt, megtanult jelet is megkülönböztetünk. Ilyen a süketnémák jelbeszéde.
A láb gesztusai a többi taglejtéshez hasonlóan ugyancsak üzenetet hordoznak. A láb mozgásait is meghatározzák az illemszabályi előírások.
A testtartás
Aki boldog és büszke, kihúzza magát, aki szomorú, az általában meggörnyed, magába roskad. A testtartás utal érzelmi állapotunkra is. A testtartás a beszéd, a kapcsolatfelvétel kezdetét is jelöli. Mert például, ha szólni akarunk partnerünk felé fordulunk.
A térköz
Jelentősége van annak, ha közel hajolunk valakihez, ha távolról szólunk hozzá. A kommunikációban résztvevők közötti távolságot nevezzük térköznek. Ez különböző lehet, hiszen ezt a távolságot befolyásolja a kommunikáció célja, a felek közötti viszony és a beszédhelyzet.
A külsőnk
A nem nyelvi jelek közé szoktuk sorolni azt is, hogy milyen a külsőnk, a ruházatunk, a hajviseletünk. Ezek mind közölnek rólunk valamit, és szerepük van a kommunikáció folyamatában. Ezeket a külsőnkre jellemző jeleket emblémáknak nevezzük. A ruha olykor elárulja viselőjének a hovatartozását, a foglalkozását is. A hajnak is lehet jelölő szerepe. Mindkettőt nagyban befolyásolja a divat.
A csendes kommunikáció
Annak is jelentősége lehet a kommunikációban, hogy az egyes beszélgetési szakaszokra mennyi időt fordítunk, mennyi ideig üdvözlünk valakit, mennyi időt szánunk a közlésre, a búcsúzásra. A csendes kommunikációval, az elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket, vagy a témához és a partnerhez való viszonyunkat.