Magyar külpolitikát a revízióra való törekvés jellemezte: a trianoni békekötés felülvizsgálata, az elveszett területek visszaszerzése. Az első siker 1938-ban volt, amikor Hitler megszerezte a NY-i hatalmak jóváhagyásával a szudéta vidékét. Az első bécsi döntésben Mussolini és Hitler jogosnak ítélték Magyarország követelését. Nekünk adták a felvidék a felvidék D-i részét. Ez a siker Magyarországot egyértelműen a német tábor mellé állította. 1939-ben Németország megszállta Csehszlovákiát a magyar csapatok bevonultak Kárpátaljára. 1940-ben II. bécsi döntésben megkapjuk É-Erdélyt és Székelyföldet.
Az első nagy próbakő az ország számára Lengyelország lerohanása volt. Magyarország nem csatlakozik a támadáshoz még a német csapatszállításokat sem engedi át az ország területén. Semleges országként befogadták a lengyeleket. A második bécsi döntéssel még szorosabbá vált a német magyar kapcsolat: Magyarország csatlakozott a 3 hatalmi egyezményhez (Német-Olasz-Japán szerződés volt). 1941-ben áprilisban Németország megtámadta Jugoszláviát. Magyarországot felszólítják a csatlakozásra. Ez újabb területi revíziót tett lehetővé Mura vidék és a Bácska Baranya háromszög visszaszerzésére. → Támadás tragédiája: a második miniszterelnökséget töltő Gróf Teleki Pál a támadást megelőzően kötött Jugoszláviával örök barátsági szerződést. Teleki sem a szerződést, sem pedig a Hitleri parancsot visszautasítani. Az öngyilkosságot választotta. Utóda Bárdosi László csatlakozott a támadáshoz.
1941 júniusában Magyarország parancsot kap, hogy csatlakozzon a Szovjetunió elleni támadáshoz. Kassát és Munkácsot június 26-án ismeretlen gépek bombázták, melyet a Bárdosi kormány szovjet támadóknak tekintett és csatlakozott a német hadsereghez. Felállították a kb. 200.000 fős 2. magyar hadsereget. Az egyik feladata Kárpátaljai és ukrán területek megszállásának biztosítása volt. A sereg zöme a németekkel együtt a Volgáig nyomult előre. A hideg télen legyengült, rosszul felszerelt és ellátott sereg felmorzsolódott a szovjet csapatok ellentámadásakor. Don kanyar. A város neve Voronyezo 1943 január.
A háborús veszteségek hatására Magyarországon megerősödött a németellenesség. Horthy leváltja Bárdosit és kinevezi Kállay Miklóst miniszterelnöknek. Kállay igyekszik fenntartani a német barát látszatott, de közben titkos tárgyalásokat folytat az angolokkal a háborúból való kilépésünkről. Kállay tervét alátámasztotta Churchill balkáni parta szállási terve. Kállay politikáját ezért Kállay kettősnek szokták nevezni. A németek tudtak a titkos tárgyalásokról és hogy megakadályozzák Magyarország kilépését 1944 március 19-én megszállták Magyarországot. Ez volt a Margaréta hadművelet. A német megszállás után megkezdődik Magyarországon is a gettók kiépítése és a zsidó lakosság haláltáborokba való deportálása. Magyarország ettől kezdve a német birodalom gazdasági kiszolgálója lesz. Ezt az új miniszterelnök, a német barát Sztójay Döme is elősegítette.
A háború vége:
1944 nyarán a szovjet csapatok elérték a szovjetunó határát. Horthy késlekedett átállni a szovjet csapatok oldalára, annak ellenére, hogy Churchill is ezt tanácsolta. Románia megtette ezt a lépést. 44 október 15-én jelentette be Horthy a rádióban Magyarország kilépését a háborúból és a fegyverszünet megkötését a szovjet csapatokkal. A hadsereg fegyverletételi parancsát azonban nem adta ki. Egyetlen egység állt át Dálnoki Miklós Béla ezredes vezetésével. Horthyt a rádióbeszéd után azonnal letartoztatják a németek és a hatalom nyilas keresztes párt vezetője Szálasi Ferenc kezébe került. Szálasi gondoskodik arról, hogy minden érték Magyarországról Németországba legyen szállítva, köztük a nemzeti bank aranykészlete a koronázási jelvényekkel együtt. A szovjet csapatok súlyos harcokat folytatva haladtak végig az országon. A főváros bevétele február 13-ára sikerült. A visszavonuló német csapatok felrobbantották maguk mögött a folyók hídjait. A front 45 áprilisában hagyta el az országot. Rengeteg katonai áldozata volt a részvételnek (több mint 200 ezer katona). Hasonlóan sok civil áldozat (az angol-amerikai légierő városokat bombázott). Jelentős szám volt a háború utolsó hónapjaiban elhurcolt 400 ezer zsidó lakosság vesztesége is.