A 20-as évek:
A világ abszolút vezető hatalma az USA, hihetetlen tempóban fejlődött a gazdasága (Deus-terv). A hadiipar békés célokra való átállítása az életszínvonal ugrásszerű fejlődését eredményezte (személy autógyártás, repülőgépgyártás, mezőgazdasági gépek, mosógép, porszívó, hűtőszekrények, modern tűzhely, rádió). Ezek az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek. A 20-as években ezekkel a cikkekkel telítődtek a háztartások. 1929-ben megszűnt a kereslet.
1929 a túltermelési válság kirobbanása az USA-ban:
A nehézipari gyárak termelése leállt, a tőzsde összeomlott (tőzsdekrach). Sok száz ember vesztette el 1 nap alatt minden vagyonát (öngyilkossági hullám). Hirtelen rengeteg munkanélküli lett az országban. A munkanélküliek tovább csökkentik a keresletet, újabb ágazatokat vonva be a csődbe: könnyű ipar és végül a mezőgazdaság. Mivel az USA gazdaságától függött a többi ország is, ezért magával rántotta őket a válságba. 3 éven át tartott a teljes csőd helyzet, mire az államvezetés elszánta magát a radikális változtatásra.
1932-ben Rooseveltet választják az USA elnökévé, aki egy válságkezelő programmal nyeri meg a választásokat. A kongresszus biztosítja hozzá az anyagi feltételeket. A kiindulópont Keynes közgazdász elmélete volt. Keynes elmélete az volt, hogy a túltermelés miatt meglevő árukészletekhez fizető képes keresletet kell biztosítani, vagyis az embereknek munkát kell adni, akkor pénzt keresnek és vásárolni tudnak. Eltűnnek a raktárkészletek és újra lehet indítani a gyárakat. Olyan munkahelyet, ahol nem termelnek terményt (építkezések).
Franciaország:
Nem volt annyira súlyos a válság, mivel hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett. A valóság terheit a gyarmatokra hárította, egyébként is a könnyű iparban és a bankágazatban forgatta a pénzt.
Anglia:
Úgy talált megoldást, hogy lazította kapcsolatait a gyarmataival. Kanadának és Ausztriának állami önállóságot biztosított. Brit Nemzetközösség.
Németország:
A háború utáni katasztrofális helyzetből Dawes terv segítségével jut ki Németország. Az ausztriai segélyek és beruházások fellendítették a német ipart. A 29-es gazdasági válság teljes összeomláshoz és óriási munkanélküliséghez vezetett. Az ipari termelés leállt. Éhezés, éhhalál.