- Romantika
- Élete
- Költészetének sajátosságai
- Újszerű tájeszménye
- Az Alföld című vers elemzése
- A puszta télen című vers elemzése
- Romantika
- sz. egyetemes stílusirányzata és irodalomtörténeti korszaka
- Elnevezése a roman középkori műfajból ered, amely :
- népnyelven íródott (nem latin nyelven)
- kalandos/szerelmi történeteket mond el
1825-ben jelent Mo.-n (Vörösmarty Mihály Zalán futása c. nemzeti eposza)
- Stílusjegyei
- Festőiség
- Líraiság
- Zeneiség
- Népiesség – népköltészet fölértékelődik
- Nemzeti érzés, dicső múlt felé fordulás
- Középkor tisztelete (historizmus)
- Elvágyódás a valóságból
- Fantáziavilág, orientalizmus: mesés keletre, csodavilágba vágyódás
- Kevert műfajok (verses regény, ballada), zsenielmélet
- Táj megjelenítésének fontossága – couleur locale – helyi szín
- Életpályája
- 1823-1849-ig élt
- Kiskőrösön született
- 9 iskola – szülei igyekeztek gondoskodni taníttatásáról
- 1838-ban apja tönkrement ->Petőfi 5-6 évig vándorol
- 1844-ben Vörösmarty Mihály segítségével kiadta verseit -> segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál
- 1847: Szendrey Júliával házasság
- 1848 forradalomvárás lázában ég
- Márc. 15. vezető személyisége Jókaival
- Csatlakozik a szabadságharchoz
- Fia születik: Zoltán
1849: szülei meghalnak -> anyagi gond
Segesvári ütközet (júl. 31.) -> eltűnik
- Költészete
- Indulása:
népies költészet jegyében ->
- Új irodalmi ízlés
- Legfőbb elve: egyszerűség
- Közvetlen hangvétel
- Egyszerű szerkezeti felépítés
- Ütemhangsúlyos verselés
- Kitágítja a líra témakörét (családi líra)
- Új tájeszmény
- Hitvesi költészet
- Új műfajokat teremt:
- Helyzetdalok
- Életképek
- Önzsánerek
- Zsánerképek
- Csalódások, kudarcok
- önemésztő hang
- kiábrándulás az eszményből
- világfájdalom
- reménytelenség
- új célok
- A forradalomvárással optimista, magabiztos hangnem és politikai küldetéstudat jelenik meg verseiben
Értékrendje:
- szabadság
- szerelem
- PÁRHUZAMOSAN: politikamentes költészet iránti vágy
- Új tájeszmény
- A romantika zordon, vadregényes ember nem lakta hegyvidéke helyett az Alföldet állítja versei középpontjába.
- Alföld
- Sajátos szerkesztéstechnika
- Látókör tágítása -> majd fokozatos szűkítése
- Függőleges elmozdulású nézőpont: lefelé szűkülő koncentrikus körök
- majd vízszintes -> távolba tekint
- Fő szövegszervező erő: ellentét
- A vers felütésében szembenállnak: „zordon Kárpátok” <-> „az Alföld tengersík vidékével”
- Verszárlatban személyes vallomás, meghitt zárás
- Az Alföld végtelensége áll szemben az emberi élet véges voltával ->szerkezetismétlés („Itt ringatták bölcsőm, itt... itt....”)
- A puszta télen
- 1848 januárja
- Szójátékkal indul hej, mostan puszta ám igazán a puszta–>metafora követi az ősz gondatlan gazda
- Negatív festés=tagadó mondatok (tájbemutatás) -> [párhuzam Berzsenyi Dániel: Közelítő tél c. v.]
Tájleírás
- Halotti némaság és csönd
- Téli kifosztottság
- Nyár értékeit visszasóvárogja
- Veszteség elégikus hangneme
- Hangok hiánya, dermedtség, mozdulatlanság
- Életerő csökkenése
- 1-3. vsz: téli természet
- 4-6. vsz: emberi élet színhelyei
Lelassult élettevékenység
Létezés -> vontatott mozgás (szénáz, alhatnak)
- vsz: béres pipázik, aprólékos mozdulatok pontos, lassított felvételszerű leírása
- Lenti világ statikus rajzát kijelentésekkel adja vissza
- vsz: kinti természet, dinamikus környezet, fenyegetett emberi lét, komor hangulat a záró strófa hasonlatában
- Strófaszerkezete :
- 1-2. sor -> 4 ütemű 12-es
- 3-4. sor -> 2 ütemű 6-os
- páros rímű