Ezt az évet szinte minden európai ország történelme kiemelten kezeli. Az év első fele a „Népek tavasza” jelzőt kapta. Egy forradalmi hullám söpör végig Ny-ról K-re haladva Európán, mely során mindenhol a polgári átalakulás volt a cél. Az egész Franciaországból, Párizsból indult ki. Február végén forradalom tört ki. Lajos Fülöpnek a polgárkirálynak menekülnie kellett. A párizsiak polgári demokratikus jogokért küzdöttek. (pl. általános választójog). A forradalom egy politikai kalandort Bonaparte Lajost segítette hatalomra. (Napóleon unokaöccse volt). Azt ígérte a franciáknak, hogy visszaállítja Európai nagyhatalmi helyzetüket. → Megválasztották köztársasági elnöknek. Igazi modern politikus volt: használta a népet befolyásoló eszközöket, mint pl. a sajtó, röplapok, gyűlések, szónoklatok. Ígéretek minden néprétegnek. Franciaország részt vett minden háborúban, hogy területeket szerezzen. A forradalmi eszmék ezután Itáliában és a német nyelvterületeken terjedtek tovább. Itt a polgári átalakulás összekapcsolódott az egységes nemzetállam létrehozásával. Mindkét forradalmi törekvést gyorsan leverték. Március 13-án Bécsben tört ki a forradalom, majd ennek hírére március 15-én Pesten.
A pozsonyi országgyűlés
Az országgyűlés Kossuth programjavaslatait tárgyalta 48 márciusában, amikor a bécsi és a pesti forradalom híre megérkezett. Ezután a képviselők napok alatt fogadták el a Kossuth programot. Kossuth vezetésével egy delegáció vitte hajón Bécsbe aláírásra. A kemény kancellár, Metternich elmenekült a forradalom miatt. A gyengekezű uralkodó V. Ferdinánd pedig aláírta a tervezetet. Így született meg az áprilisi törvénykönyv, Magyarország első polgári alkotmánya.
Áprilisi törvények:
- Független felelős kormány jött létre. ( Királytól független, az ogy-nek felelős).
- Budapesten lett a székhelye.
- A kormányt a következő minisztériumok alkotják: belügy, pénzügy, közmunka, közlekedési eszközök és hajózás, ipar és kereskedés, vallás és közoktatás, igazságszolgáltatás, honvédelmi osztály.
- Uralkodói rendelet akkor született ha magyar miniszter aláírta azt.
- Évente ülésezik, és a király hívja össze.
- Meghosszabbíthatja vagy be is rekesztheti az országgyűlést. Azonban nem oszlathatja fel, amíg a költségvetési kérdéseket nem tárgyalták meg.
- Szavazati joga van: akinek eddig volt, magyar állampolgár, legalább 20 éves, férfi, büntetlen előéletű, vagyoni cenzushoz köti ( ¼ jobbágyteleknyi föld, 100 e évi jövedelem, 300 e birtok), vagyoni megkötés nélkül kap szavazati jogot a városi polgárság és az értelmiségek.
- Jobbágyság helyzete: megszünteti az összes jobbágyi adót (tized, kilenced) és eltörli a robotmunkát is. Ezzel megvalósul a jobbágyfelszabadítás. A földesurakat az elvesztett területekért az állam kárpótolja.
- Bevezeti a közteherviselést, megszűnik a nemesi adómentesség.
A Batthyány kormány
Az áprilisi törvénykönyv szellemében megtartották az első választásokat. Összeült a népképviseleti országgyűlés. Megalakult a kormány. A kormánynak számos problémával kellett 48 nyarán megküzdenie. Ezek abból adódtak, hogy az áprilisi törvénykönyv nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoztak vele.
Például:
- Nem tisztázódott az ország pénzügyi helyzete
- Az adóbevételekkel eddig a bécsi udvar rendelkezett → nincs keret a nemesi kártérítésekre.
- Kimondják a jobbágyfelszabadítást, a jobbágyok megkapják a telkeket, de nincs tisztázva a zsellérek és a házatlan zsellérek sorsa.
- Nincs tisztázva az irtásföldek és a bérlemények helyzete sem és a közös haszonvételek sem.
- Országszerte parasztfelkelések és zavargások kezdődtek.
- Nem szól a törvénykönyv a hadseregről.
- Az osztrák oszd meg és uralkodj kormányzási elv alapján a besorozott magyar katonák más osztrák tartományokban szolgáltak Magyarországon.
Nemzetiségi kérdés:
Magyarország soknemzetiségű terület volt. A 40-es években kezdődött meg ezek nemzeti öntudatra ébredése. Az áprilisi törvénykönyv alapelve: az országban 1 politikai nemzet van, a magyar. Nem ad kissebségi jogokat, így a nemzetiségek szembefordulnak a magyar kormánnyal.