- A nyelvújítás definíciója
- Előzményei
- Folyamata
- A nyelvújítási harc
- Módszerei
- Eredménye
- A nyelvújítás a nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása a nyelv életébe. A magyar nyelv történetében az az 1790-1820 között kibontakozó mozgalom, amelyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütközése helyettesítette a nem engedélyezett politikai küzdelmet; de tulajdonképpen 100 évig (1772-től, Bessenyei György Ágis tragédiájától 1872-ig, a Magyar Nyelvőr című folyóirat megjelenéséig) tartott.
Célja:
- a magyar szókincs bővítése
- az idegen szavak magyarral való helyettesítése
- a stílusújítás
- végső soron: az egységes nemzeti nyelv megalkotása
Eredménye:
- az egységes magyar irodalmi nyelv illetve a művelt köznyelv létrejötte
- Előzményei:
- a középkor végén kódexírók új magyar szavakat alkottak, hogy latinról magyarra tudják fordítani a szövegeket
- a XVI. sz. humanistái leírták a magyar nyelv nyelvtanát ( Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás)
Az 1700-as évek elejére a magyar nyelvben túlburjánzott az idegen (német, latin, francia) hatás, a magyar nyelv visszaszorult ® erősödött az igény a megtisztításra, hogy az anyanyelvet megtarthassuk, s a tudományok és a művészetek is e nyelven szólaljanak meg.
Mindez összekapcsolódik a haladás és a függetlenség eszméjével is.
Pl.: Bessenyei György Magyarság című röpirata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenén sohasem!”
A feladat kettős:
- a magyar nyelv fejlesztése
- egyenjogúsága más nyelvekkel
történelmi háttere
HÁTRÁLTATÓI
- --Habsburg abszolutizmus
- --II. József nyelvrendelete
- --több évszázados latin-német hatás
ÖSZTÖNZŐI
- --nemzetté válás
- --polgárosodás
- --előtérbe helyezték a nyelv ügyét
- --1772- a magyar felvilágosodás kezdete
- --1790-91 megfogalmazódik az igény a magyar nyelv hivatalossá tételére
- --1832-36 reformországgyűlés (a törvények kéthasábosak (latin-magyar))
- --1844 --hivatalos a magyar nyelv
- Folyamata:
A XVIII. század utolsó harmadától:
- irodalmi szalonok, társaságok
- folyóiratok létrejötte
- a színjátszás fejlődése
- növekvő könyvkiadás
- Bessenyei György munkássága (pl.: Jámbor szándék című művében már „tudós társaságot” sürget. ® 1831: Magyar Tudományos Akadémia)
Az irodalmi központ ezután Széphalom lesz, Kazinczy Ferenc otthona.
Országos viták a normatív, egységes irodalmi nyelv ügyében:
- melyik nyelvjárás legyen az egységes magyar köznyelv? ÉSZAKKELETI
- az élőbeszéd vagy a régi irodalmi nyelv legyen-e a kiindulási alap
- kinek van joga dönteni a magyar nyelv ügyében (írók? nyelvészek? beszélők összessége?)
- fordítások vagy eredeti művek fejlesztik-e jobban a nyelvet?
- Helyesírási kérdések:
- Jottista-ypszilonista háború: vagyis a szóelemző és kiejtés szerinti írásmód harca:
- A jottisták (Révay Miklós vezetésével) a szóelemző (pl.: látja, kertje, adja) írásmódot javasolták.
- Az ypszilonisták (Verseghy Ferenc vezetésével) a kiejtés szerinti (láttya, kerttye, aggya) írásmódot.
- A jottisták győztek, Kazinczy is őket támogatta.
- Jottista-ypszilonista háború: vagyis a szóelemző és kiejtés szerinti írásmód harca:
- A fő nyelvújítási harc a XIX. század első két évtizede Kazinczy vezetésével:
A két fő ellentábor:
- ortológusok (hagyományőrzők, a régi nyelvállapotot őrzik, kiadják a Debreceni Grammatikát)
- központjuk Debrecen
- fő képviselőjük Diószegi Sámuel
- neológusok (nyelvújítók, céljuk a beavatkozás a nyelv életébe)
- központjuk Széphalom
- fő képviselőik Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál
- 1813: Kazinczy: Tövisek és virágok című epigrammagyűjteménye
- az ortológusok a Mondolat című gúnyirattal nevetségessé teszik
- 1815: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál a Felelet a Mondolatra című stílusparódiával védik meg barátjukat.
- a nyelvújítási harcot Kazinczy zárja le 1819-ben az Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél című írásával:
- elveti a nyelvújítók túlzásait és szélsőségeit
- elismeri a nyelv megújításának szükségességét
- „fentebb stíl”= szépirodalmi nyelv
- „mindenekhez szóló” = köznyelv
- A nyelvújítás módszerei:
Szógyártásba kezdtek.
Tájszavakat tettek köznyelvivé (pl. burgonya, betyár, kelme, hullám, sejt, zamat).
Régi magyar szavakat elevenítettek fel ( pl. ihlet, dísz, hon, terem, hős).
Idegen szavakat magyarosítottak:
Pl.: latin balaena ® magyar bálna
német Leipzig ® magyar Lipcse
Új szavakat alkottak:
- Képzéssel: -a, -lag, -leg, -z, -ít, -sít, -kodik, -kedik, -ködik, -alom, -elem, -mány, -mény, vány, -vény, -zat, -zet, -da, -de, -tyú, -tyű stb. képzőkkel:
Pl.: történelem, bántalom, tengerész, állítmány, körzet, szenvedély, kiáltvány, élmény, homlokzat, bölcsészet, dugattyú, óvoda, szálloda, járda
- Szóösszetétellel: szemüveg, jármű, folyóirat;
+ tükörfordítások is:
antipátia ® ellenszenv
szimpátia ® rokonszenv
- Ritkább módokon:
- Szóelvonással: kapál ® kapa; ábra, ború, szomj, tan
- Szócsonkítással: címer ® cím; gyárt ® gyár; gépely ® gép
- Szócsonkításos összetétellel: híg + anyag ® higany
cső + orr ® csőr
rovátkolt + barom ® rovar
- Szóvegyüléssel: ordít + kiabál ® ordibál
csokor + bokréta ® csokréta
zengő + tambura ® zongora
zavar + kerget ® zargat
- Eredménye:
Kb. 10.000 akkor keletkezett szó még ma is él, de a túl merészek eltűntek:
pl.: nyaktekerészeti mellfekvenc ® nyakkendő
foltos nyakorján ® zsiráf
gőzpöfögészeti tovazötyögő ® gőzmozdony
Nemcsak a szókincs, hanem a szépirodalom, a társalgás, a tudományok stílusa is megújult.
1832: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály) első egységes helyesírási szabályzat
- évi II. törvénycikk: a magyar az államnyelv (a latint váltja fel).
1872: megindul a Magyar Nyelvőr című folyóirat.