A mai magyar kormányzati rendszer létrejöttének külpolitikai előzményei a gorbacsovi reformok, melyek 1985-től indultak meg (peresztrojka és glasznoszty) a SZU-ban, melynek hatására az akkori egyetlen magyar párton, az MSZMP-n belül is elindultak a változások. Emellett 1988 tavaszától sorra alakultak az új pártok: Fidesz, MDF, SZDP, FKGP, KDNP, SZDSZ, s ezzel megkezdődött a többpártrendszer kialakulása hazánkban, melynek hatására 1989-90-ben lezajlott a békés rendszerváltás a nemzeti kerekasztal tárgyalások során, ahol meghatározták az új politikai rendszer alapvető vonásait (pl. többpártrendszer). A rendszerváltás következményeként Magyarországon 1989. október 23-án kikiáltották a 3. köztársaságot.
A rendszerváltást követően hazánkban jogállam jött létre, melyben jogi garanciák biztosítják az államhatalom ellenőrzését és az emberi jogok érvényesülését. Hazánkban parlamentáris kormányzati rendszer működik, melyben a legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be, az állampolgárok választhatnak a hatalmi pozíciókért küzdő pártok között. Biztosított a lakosság részvétele a közügyek intézésében és az államhatalom ellenőrzésében. A jogállam biztosítja az egyéni szabadságjogokat.
Hazánkban parlamentáris rendszer működik, melyben csak a törvényhozást választja a nép, és a törvényhozásban többséget szerző párt által jelölt miniszterelnök alakít kormányt. A kormány a törvényhozásnak felelős. Az államfőnek csak egyeztető és reprezentációs szerepe van. Az állampolgárok országos szinten az országgyűlési, helyi szinten az önkormányzati választások alkalmával nyilváníthatnak véleményt, s így lehetnek részesei a politika befolyásolásának. Hazánkban az egyéni és listás választások sajátosságait ötvöző vegyes választási rendszer van. A polgárok külön szavazhatnak a pártok listájára és az egyéni jelöltekre. A parlamenti mandátumokból 176-ot közvetlenül választunk (egyéni képviselők), 210-et pedig a listára leadott szavazatok révén. Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.
A területi listákon a mandátumok elosztása a D'Hondt-módszer segítségével történik. Az adott megyében (vagy Budapesten) az érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat stb. Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a párt kapja, amelyiknek szavazatszáma alulról legjobban megközelíti a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is marad(nak) kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerül(nek) az országos listára, így növelve az onnan kiosztható mandátumok számát. Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok alapján osztják el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött vannak. (Nem számít töredékszavazatnak a független jelöltekre és az öt százalék alatt maradt pártokra, illetve az érvénytelen választási fordulóban leadott voks.) Negatív szavazatok akkor keletkeznek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerülnek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kell levonni azokat. A töredékszavazatok mandátumra váltása az országos listákon a d’Hondt-mátrix segítségével történik. A mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára felkerült szavazatait felírják egymás mellé, majd ezek alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kialakult mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és az a pártlista kap egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám szerepel. Ezután a második legnagyobb számot mutató pártlista kap egy mandátumot, s ez addig folytatódik, amíg az összes mandátum gazdára nem talál.
Végül a többséget szerzett párt vagy pártkoalíció alkothat kormányt.
Az önkormányzati képviselők választása a települések nagysága és típusa szerint eltérő. A tízezernél kevesebb lakosú városokban kizárólag egyéni jelöltek indulhatnak. A tízezernél népesebb településeken (ilyennek minősülnek Bp. kerületei is) a képviselők többségét egyénileg, kisebb részét listáról választják. Budapest és a megyei közgyűlések képviselőire közvetlenül, de listáról történik a szavazás. A polgármesterre a polgárok közvetlenül szavazhatnak.
Az országgyűlés törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalom (kormány) tevékenységét. Itt fogadják el a kormány által előterjesztett költségvetést is. A magyar Országgyűlés egykamarás. Működését a házszabály határozza meg, a házelnököt egyszerű többséggel maga választja meg. A parlamenti munka az országgyűlési bizottságokban, a plenáris ülésen és a parlamenti pártok frakcióiban folyik. Az országgyűlés a kormány ellenőrzésének érdekében rendelkezik a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásának jogával, mellyel megbuktathatja a kormányt, de az indítvány benyújtásához a képviselők 2/3-ának a szavazata kell, és az országgyűlésnek azonnal ki kell neveznie egy új kormányfőt. Emellett a kormány kiadásainak ellenőrzését végzi az Állami Számvevőszék, melynek elnökeit az országgyűlés választja, az alkotmányos jogok felügyeletét pedig az ombudsmanok végzik (pl. adatvédelmi biztos, környezetvédelmi biztos, fiatal generáció jogainak felügyelője, kisebbségek jogainak ellenőrzője).
A köztársasági elnököt a parlament választja 5 évre, de hatalma csak formális. A köztársasági elnök amennyiben nem ért egyet a parlament döntésével, egyszer visszaküldheti a javaslatot újratárgyalásra, de másodszor már köteles aláírni. Kezdeményezheti a törvénytervezetek és az elfogadott törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát is, valamint fontos tisztségekre jelöl embereket (pl. legfelsőbb bíróság elnöke). A győztes párt vagy koalíció miniszterelnök-jelöltjét is a köztársasági elnök javasolja, és a parlament választja meg miniszterelnöknek. Ám ha a kormányfőt 40 napig nem kéri fel kormányalakításra, feloszlatja a parlamentet és új választásokat írnak ki.
A kormány a végrehajtó hatalmat gyakoroló, a törvényeket végrehajtó, a törvényhozásnak felelős, független szerv. Élén a kormányfő áll, további tagjai a miniszterek és az államtitkárok. A minisztériumok feladatkörönként szerveződnek (pénzügy, belügy, külügy, hadügy stb.), számuk és szerkezetük kormányonként változhat. Egyes sajátos területek (statisztika, vízügy) ügyeit országos hatáskörű hivatalok irányítják. A kormányfő jogosítványai: megszabja a kormány politikájának irányvonalát, átalakíthatja a minisztériumok szerkezetét, tárca nélküli minisztereket nevezhet ki, kormánymegbízottakat jelölhet ki, valamint megválaszthatja, de le is mondathatja minisztereit. A kormány jogosítványai: rendeleteket adhat ki (de csak olyat, ami nem ütközik törvénybe, különben az Alkotmánybíróság megsemmisíti), törvényjavaslatokat tehet, fejlesztési terveket nyújthat be, feladatai: belpolitikai, külpolitikai és szociális stabilitás nyújtani, benyújtani a költségvetési tervezetet.
A törvényhozó és végrehajtó hatalom munkájának ellenőrzését végző legfontosabb testület az Alkotmánybíróság. Tagjait az országgyűlés választja kétharmados többséggel, kilenc évre. A magyar bíróságok függetlenek, ennek több garanciája is van: a bírói szervezet tagjait a köztársasági elnök és nem a kormány nevezi ki, a Legfelsőbb Bíróság elnökét pedig az Országgyűlés választja. Javadalmazásukat sem közvetlenül a kormánytól kapják.
Az önkormányzati rendszer: Magyarországon a falvak, a városok, a főváros és kerületei valamint a megyék rendelkeznek önkormányzatokkal. A helyi önkormányzatok (városi, falusi) mellett a nagyobb régiókat érintő feladatok ellátására területi önkormányzatokat (megyei, fővárosi) is szerveztek. Az önkormányzat legfőbb szerve a közvetlenül választott képviselő-testület, amely ellenőrzi a polgármester hivatali tevékenységét, helyi rendeleteket alkot, kinevezi az önkormányzati intézmények (iskola, tűzoltóság stb.) vezetőit, megvitatja és megszavazza a költségvetést. Az önkormányzati képviselők az ügyköröknek (gazdaság, oktatás stb.) megfelelő bizottságokat hoznak létre, melyek előkészítik a döntéseket a testület számára. Az önkormányzat választott vezetője a polgármester, akinek munkáját segíti ill. a törvényességre ügyel a jegyző. A polgármesteri hivatal a polgárok ügyeit intézi (születés, halálozás, házasságkötés stb.).
Szakszervezetek, kamarák, civil szervezetek: A szakszervezetek a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit védik a munkaadókkal szemben, s a munkahelyeken szerveződnek. A szakszervezetek legerősebb fegyvere a sztrájk. A kamarák olyan érdekvédelmi szervezetek, melyekben egyes szakmák, hivatások dolgozói illetve vállalkozói egyesülhetnek. Vannak testületek (pl. ügyvédek, orvosok) ahol a kamarai tagság előfeltétele a munkavégzésnek. A polgárok az egyesülési jog alapján különböző szervezeteket hozhatnak létre, ezek a civil szervezetek.