1. A populáció szerkezete:
a. egyedszám: A populáció nagyságát fejezi ki.
b. sűrűség: Megmutatja egy egységnyi terület vagy térfogat egyedszámát, vagyis egy adott területen hány egyedet találunk.
c. térbeli eloszlás: Legritkább az egyenletes eloszlás.
- gyakran egyenlőtlen
- lehet csoportosuló ( Pl: indákkal szaporodó növények -> eper )
- lehet szigetszerű ( Pl: a hangyáknál )
d.kor eloszlás:
-Ezt korfával ábrázoljuk.
-Megmutatja a nemek és a korosztályok arányát.
2. A populációk változásai:
Az egyedszámot a születések és a halálozások száma befolyásolja. Ha ideális környezet lenne akkor nem szabna semmi határt az egyedszámnövekedésnek, ezt egy exponenciális görbével ábrázoljuk és potenciális szaporodó képességnek neveznénk.
Reális szaporodó képességnek nevezzük azt ami meg tud valósulni egy adott környezetben.
Egy fiatal populációk esetén eleinte korlátlan az egyedszám növekedés majd a növekedés lelassul és megnő a halálozás aránya, majd egy adott színt körül fog ingadozni amit a környezet eltartó képessége szab meg.
a. r-stratégák:
-Rövid idő alatt sok utód születik amiből sok el is pusztul.
-Az élőhelyet hamar benépesítik, a környezet eltartóképességét ritkán érik el.
-A változásokhoz kis mértékben tud alkalmazkodni.
-Ezek alacsonyabb rendű állatok, rovarok.
b. k-stratégák:
-Hosszú ideig fejlődnek, kicsi az utódszám.
-Jobban alkalmazkodnak a környezet változásaihoz.
-Elérik a környezet eltartó képességét.
-Ezek magasabb rendű állatok, növények. ( Pl: madarak, ragadozók, fák )
Az egyedszámot befolyásolja az életkor és a kor összetétel.
Halálozási statisztika:
-Csak az emberekre jellemző illetve a mesterséges állat és növénypopulációkra.
-Az egyedek nagy száma megéli az öregkort. ( Halálozás oka az öregség )
-A halálozás minden életkorban egyforma valószínűségű vagy arányu.
-A többség rövid idő alatt elpusztul ( ez a leggyakoribb ) ( Pl: halak )
-Az egyedszám függ a ki-, és bevándorlás arányától.
Az egyedek termékenysége:
-Fajonként eltérő, hogy meddig őrzik meg a termékenységüket. ( Pl: fák -> életük végéig)
3. Populációk kölcsönhatásai:
3. féle hatása lehet:
+ előnyös
- hátrányos
o semleges
Kölcsönhatások:
a. Zsákmányszerzés:
( Pl: zebra (+) -> fű (-)
-A növényevők, mindenevők, húsevők táplálkozási kapcsolata tartozik ide.
-Szoros kapcsolat van a két populáció között kölcsönösen befolyásolják egymás egyedszámát.
b. Együttélők ( szimbiózis )
( Pl: krokodil (+) -> kismadár (+)
-Mindkettőnek előnyös.
( Pl: pillangós virágú növények -> nitrogén megkötő baktériumok, fenyők -> gombák )
c. Versengés:
-Mindkettőnek hátrányos.
-Versenghetnek táplálékért, élőhelyért.
-Növények versenghetnek fényért és vízért.
-A versengés elősegíti, hogy a rátermettebb populáció, faj maradjon fenn egy adott területen.
-Két teljesen azonos környezeti igényű faj nem élhet hosszú távon egymás mellett.
-A versengés előnye, hogy egyensúlyt teremt a populációk között, ha a táplálék forrást felosztják.
d. Élősködő:
( Pl: levéltetű (+) -> növény (-), lisztharmat (+) -> szőlő (-) )
-A szerves anyagokat szívja el a növényektől.
-Fagyöngy: fél élősködő, csak a vízet és a tápanyagot szívja el a fákból.
e. Kommenzalizmus: ( asztalközösség )
( Pl: gólya (o) -> fészekbe beköltöző verebek[-> fészkelőhely, lehulló maradék] (+) )
f. Antibiozis:
( Pl: ecsetpenész gomba penicilint termel az anyagcseréje során, ezzel gátolja a baktériumok szaporodását. )