Proletárdiktatúra kiépítésének lépései:
1948/49-ben a polgári pártok felszámolódnak, mert vezetőik egy része elhagyja az országot, emigrál, a megfélemlítés hatására, az anyagi alapok hiánya miatt. 49-ben az FkgP és a Nemzeti Paraszt Párt beolvad a Magyar Függetlenségi Népfrontba. Létrejön az egypártrendszer. 49-ben új választásokat írnak ki, ezek egypárti választások, és az MDP 96 százalékot szerez. 49-ben elfogadják az új alkotmányt, mely rögzíti a kialakult helyzetet, az államforma népköztársaság lett. A köztársasági intézmény helyett állami tanácsot hoznak létre. Rögzítik, hogy az állami tulajdon a meghatározó. 1950-ben bevezetik a tanácsrendszert, felszámolják az önkormányzati rendszert. 49-ben az államosítások az iparban befejeződtek. Nagyobb üzemeket működtettek. 1948-ban Rákosi meghirdette a mezőgazdaság kollektivitását is. A diktatúra jobb életet ígért, jött a csalódás, ezért a támogatóköre szűkül. Következménye ellenségkép alkotása, megfélemlítés.
- a Szovjetunióban meghal Sztálin, utóda Hruscsov bírálja a Sztálini kommunizmust és reformpolitikába kezd. Ez idézi elő, hogy Magyarországon is azonnal leváltják a Sztálint követő Rákosi Mátyást. Miniszterelnökké választják a reform kommunistának számító Nagy Imrét. Nagy Imre intézkedései:
- Csökkenti a beszolgáltatásokat
- Hazaengedi a kitelepítetteket
- Bezárja a munkatáborokat
- Felülvizsgálja a koncepciós pereket, ártatlannak nyilvánítja az elítélteket.
- Leállítja az erőszakos TSZ szervezést és az értelmetlen ipari beruházásokat.
Eközben fordulat zajlik le a világpolitikában. Hidegháborús szituáció formálódik a közel keleten. Hruscsov politikát változtat. Kénytelen visszatérni a háborús készülődést folytató Sztálini útra. Ez Magyarországon Nagy Imre letartóztatását és Rákosi visszatérését jelentette. A reformmozgalmat azonban nem lehetett leállítani. Először Lengyelországban került sor fegyveres összecsapásokra a reformerek és a sztálinista államvezetés között.
- okt. 23-a a MEFESZ (magyar egyetemisták és főiskolások szövetsége) szimpátiatüntetést szervezett a lengyelek mellett. A hatalom teljes bizonytalanságban volt, hol betiltotta, hol engedélyezte a tüntetést. Végül hatalmas tömeg gyűlt össze a Bem téren a Petőfi szobornál, majd a Parlament előtt. Felolvasták az ifjúság 16 pontját. A rádióban szerették volna a tüntetők beolvasni követelésüket, itt azonban a tüntetőkre lőttek, ezzel megkezdődött a fegyveres forradalom. A rákosi követők, az ÁVH-sok rendszeresen lőttek a tüntetőkre a következő napokban. Orosz tankok járőröztek a főváros utcáin. Az ország élére újra Nagy Imrét állították. Október 25-én a Parlament előtt összegyűlt tömegre a környező épületek tetejéről tüzet nyitottak: több száz halott maradt a téren. A fővárosi forradalom híre elterjedt az országban és minden felé forradalmi bizottságok vették át az irányítást és több olyan település is volt, ahol fegyveres összecsapásokra került sor. A leghíresebb ezek közül Mosonmagyaróvár, ahol a laktanyákból lőttek a tüntetőkre. Október 28-án rendeződni látszott a helyzet. Nagy Imre miniszterelnökként feloszlatta az ÁVH-t, kilépett a varsói szerződésből. Tárgyalásokba kezdett a szovjet csapatok kivonásáról. Engedélyezte a többpártrendszert. Az utcákon a harcok abbamaradtak. Ekkor robbant ki Egyiptomban a szuezi válság. Egyiptom államosította a szuezi csatornát. Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptomra támadt, az viszont a Szovjetunió támogatását élvezte. Az USA közbeavatkozott és visszarendezték a politikai helyzetet. Cserébe a Szovjetunió szabad kezet kapott Magyarországon. Ekkor Moszkvába rendelték Kádár Jánost, kinevezték a párt élére és Kádár hazajőve Szolnokon egy ellenkormányt alakított. November 4-én megindult a teljes szovjet támadás Magyarország ellen. A fővárosban a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanyában a Mester utcánál a Conin közben és a Széna téren folytak.