1830/40-es éveket szokás reformkornak nevezni, és ez az idő alatt tartott országgyűléseket pedig reformkori országgyűléseknek. A történelmi hagyományok alapján azonban már 1825-ös országgyűlést is ide soroljuk. Ott ugyan reformokra nem került sor, de ekkor lépett először a nyilvánosság elé a fiatal Széchenyi István gróf: felajánlotta Birtokai egyéni jövedelmét egy magyar nyelvművelő intézet felállítására. Ez lett a MTA. Széchenyi ettől kezdve politikai vezető szerepet játszott haláláig.
A 30-as évek Széchenyi vezetése:
Egy gazdasági-politikai munkában (1830 – Hitel) kifejtette nézeteit a magyar gazdaság problémájáról. Két másik kisebb röpiratban részletezte még: Világ, Stádium.
Nézetei:
A nemesség legnagyobb gondja az elavult gazdálkodás és hogy nincs pénze a modernizálásra. A nemességnek banki kölcsönökre, hitelekre vannak szüksége. Nem kaptak az ősiség törvény értelmében (1351 Nagy Lajos). Ezért a bankok fedezet hiányában nem adnak hitelt.
Széchenyi programja:
Eltörölni az ősiség törvényét, megteremteni a polgári földtulajdont. Be akarta vezetni a közteherviselést és eltörölni a nemesi adómentességet. Elavultnak tartotta a jobbágyi robotmunkát, helyette a hatékonyabb bérmunka bevezetését javasolta.
Gyakorlati tevékenysége:
A bérmunkán kívül fejlesztette és támogatta az intenzív gazdálkodást. Pl.: lótenyésztésnél az értékes versenylovakra helyezni a hangsúlyt. Kezdeményezte a balatoni gőzhajózás elindítását. Nagy folyók szabályozására volt szükség. Dunán a vaskapu szorosnál felrobbantották a mederben levő sziklákat. Megépítették a csepeli kikötőt. Az óbudai hajógyárat is. A Tiszát Vásárhelyi Pál egyenesítette ki. Megépítette a Pesti hengermalmot. Megépítette a Duna első állandó hídját a Lánchidat.
Az 1830-as évek országgyűlése és eseményei:
1831-ben Magyarországon kolera járvány söpört végig. Rengeteg halálos áldozatot szedett, különösen É-Magyarországon Megpróbálták a kutak fertőtlenítésével útját állni a ragálynak. Bizmut pórt szórtak a kutakba. Sokan bizmut mérgezést kaptak. Emiatt felkelés tört ki.
1832-36 Országgyűlés
Ez az első igazi reformországgyűlés. Két párta szakadt az országgyűlés: a konzernatívok, akik mindent változatlanul akartak hagyni, és a reformellenzék, akik Széchenyi programját követték. A legfontosabb tárgyalt reformkérdés a jobbágyság helyzete volt. Az országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságról szóló törvényt: A jobbágy a földesurával szabadon megegyezhet egy összegben, amelynek lefizetésével megvásárolja a jobbágy telkét. Az uralkodó azonban nem írta alá, visszadobta újratárgyalásra, a második szavazáson már elbukott a törvényjavaslat.
1839-40 országgyűlésen fogadják el, azonban nem jelentett megoldást a jobbágykérdésre. A jobbágyság egy százaléka élt a lehetőséggel. Nem volt pénzük földvásárlásra.
1832-36 országgyűlés azonban fordulatot jelentett a reformkorban. A karzaton jelenlevő fiatal ügyvéd Kossuth Lajos végigjegyzetelte a vitákat, majd társaival lemásolták és magánlevélként szétküldték az országban, országgyűlési tudósítások címmel. Az országgyűlés végeztével fennmaradt a reformerek csoportja és folytatódott a nyílt politizálás. A bécsi udvar (Metternich kancellár) veszélyesnek ítélte és a vezér egyéniségeket letartoztatta. (Lovassy László, Wesselényi Miklós) Kossuth a perről írta a törvényhatósági tudósításokat. Így Kossuthot is letartoztatták.
Kossuth és a 40-es évek
A börtönből kikerülve a Pesti Hírlap szerkesztősége kapja meg. Így a cenzúra révén korlátozni tudják tevékenységét. Vezércikk hozzá kapcsolódik. Az újságban fejtette ki programját. Ez az érdekegyesítés. A nemesek és jobbágyok érdekeit kell egyesíteni. Kötelező örökváltság kell: minden jobbágy kapja meg a jobbágytelkét. A földesurak állami kárpótlása mellett. Polgári földtulajdonviszonyok alakulnának ki.
- Be kell vezetni a közteherviselést.
- Népképviseleti országgyűlés (A választójog kiterjesztését jelenti a nem nemesi rétegekre is).
- Ipar fejlesztése. Létrejött a védegylet, tagjai hat éven át csak magyar iparcikket vásárolnak.
Az 1844-es országgyűlés:
döntése alapján a magyar lett az államnyelv a latin helyett.
Az utolsó rendi országgyűlés az 1847/48-as
Elfogadják az Úri szék eltörlését és az ősiség törvényének eltörlését.