- A magyar társadalom az 1700-as, 1800-as évek fordulóján. Ez az időszak I. Ferenc uralkodása 1792-től 1835-ig uralkodott. Uralkodása kedvezőtlen külpolitikai események sorozatából állt.
- Francia forradalom: a jakobinus uralkodó ellenes gondolatok exportja.
- Francia forradalom leverésére tett kísérletek kudarca
- A Napóleoni háborúk: vereség.
- Lánya, Mária Luisa, Napóleon felesége
- Az 1830-as újabb francia forradalom
-
I. Ferencnek a napóleon ellen folytatott háborúi miatt engednie kellett a magyar nemesség követeléseinek. Nem foglalkozhatott az egységes birodalom létrehozásával. A nemesi adómentességet tiszteletben tartotta, így amikor Napóleon bevonult Bécsbe, kiadta a Schönbrunn-i felhívást: Magyarország csatakozzon őhozzá és vívja ki függetlenségét, a magyar nemesség azonban kitartott a habsburgok mellett. Győrnél vívtak ütközetet Napóleonnal, amit elvesztettek.
Magyarországra nemcsak a felvilágosodás eszméi jutottak el, hanem a francia forradalom hírei is. Itthon megalakult a magyar jakobinusok társasága. Martinovics Ignác volt a vezetője ennek a főleg értelmiségieket tömörítő mozgalomnak. Két csoportot hozott létre: a reformátorok társasága, mely polgári átalakulást követelt, és a szabadság és egyenlőség társasága, ez a francia forradalom eszméit követte. Nagyon gyorsan lelepleződtek, a vezetőket kivégezték és sok ember került várfokságba (pl. Kazinczy Ferenc).- Átalakulás a gazdaságban
A háborús időszak Magyarországon konjunktúra. Fellendülés. A hadsereg élelmezése, a ruházat készítése, a lovak ellátása mind a magyar mezőgazdaság fellendítését eredményezte. A harcok idején az állam mindent felvásárolt, a gyenge minőségű terményeket is. Az állami fizetőeszköz a papírpénz volt. A háborúk végeztével I. Ferenc nem tudott fizetni, helyette leértékelte a pénzt. Így a magyar nemesség elvesztette a harcok idején felhalmozott vagyonát (dekonjunktúra). Gazdasági összeomlás. Ezzel megszakadt s bécsi udvar és a magyar nemesség érdekközössége.
- 1815 – Bécsi konferencia
Célja: Napóleon legyőzése. A konferencián Ausztrián kívül részt vettek még Oroszország, Poroszország és Anglia vezetői. Napóleon leverése után (Vaterloo) Anglia kilépett a szövetségből, a másik három ország viszont megalakította a Szent Szövetséget. Céljuk megakadályozni az újabb európai forradalom kirobbanását, illetve ha mégis lesz forradalom, akkor kölcsönös segítségnyújtás a forradalom leveréséhez.