Kétféle tagmondatból áll:
Főmondat
Mellékmondat
A mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki.
A főmondatban az utalószó utal a hiányzó mondatrészre.
Az utalószó hiányozhat a mondatból.
Az utalószó mondatbeli szerepe alapján megkülönböztetünk:
Alanyi
Állítmányi
Tárgyi
Határozói
Jelzői alárendelő összetett mondatot.
Az utalószó mindig távolra mutató névmás (az, ott, azért, akkor stb.). A mellékmondatban található kötőszó lehet valódi kötőszó (hogy, mint, mert stb.) vagy vonatkozó névmás (aki, hol, ahol, amilyen stb.).
A mellékmondat megelőzheti, követheti a főmondatot, vagy beleékelődhet.
Állítmányi alárendelő összetett mondatok:
Az állítmányi mellékmondat a főmondat állítmányát fejti ki.
Utalószavai: az, azok, azé, azoké, olyan, olyanok, olyané, olyanoké, akkora, akkorák, annyi
Pl.: Akié a gép, azé az ember.
Amilyen a mosdó, olyan a törölköző
Alanyi alárendelő összetett mondatok:
Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki.
Utalószavai: az, azok, olyan, olyanok, akkora, akkorák, annyi
Pl.: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.
Olyan nem történhet, hogy nem jövök
Tárgyi alárendelő összetett mondatok:
A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki. Az utalószó mindig tárgyragos mutató névmás.
Utalószavai: Azt, azokat, azét, olyant,olyanokat, akkorát, akkorákat, annyit
Pl.: Minden ember annyit ér, amennyit tud.
Olyant kérek, amilyent a testvérem is választott.
Határozói alárendelő összetett mondatok:
Bármilyen határozót kifejezhet a mellékmondat, ezért annyiféle határozói alárendelés van, ahányféle határozó.
Utalószavainak szófaja:
Távolra mutató határozóragos mutató névmás (abban, abból, olyanért, annyival stb.)
Távolra mutató névutós mutató névmás (azok mellett, annak alapján stb.)
Határozószói értékű mutató névmás (azalatt, ott, amiatt, úgy, azért stb.)
Helyhatározói (onnan, abból, arra, oda, ott,.az előtt stb.)
Pl.: Én már megjöttem onnan, ahová mások csak most mennek.
Időhatározói (azóta, akkor, akkorra, aközben stb.)
Pl.: Akkor szép az erdő, mikor zöld.
Célhatározói (azért, avégett, arra ahhoz stb.)
Pl.: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
Társhatározói (azzal, azokkal, azzal együtt, olyannal stb.)
Pl.: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz!
Eszközhatározói (azzal, azáltal stb.)
Pl.: Azzal ültette be a kertet, amit a virágkertésztől kapott.
Hely- és időhatározó esetében az utalószó kifejezhet előzmény-, tartam- és véghatározót is.
Az állandó határozói alárendelő összetett mondatoknak nincs jellemző utalószavaik.
Jelzői alárendelő összetett mondatok:
A főmondatban lévő jelzőt fejti ki a mellékmondat.
Annyiféle jelzői mellékmondat van, ahányféle jelző.
Jellemző utalószavuk távolra mutató mutató névmás főnévi, melléknévi vagy számnévi értékű alakja.
Minőségjelzői (olyan, akkora stb.)
Pl.: Olyan madár igen ritka, kinek kedves a kalitka.
Mennyiségjelzői (annyi)
Pl.: Ahány ember, annyi véleménye van.
Birtokos jelzői (annak (a), azoknak (a), olyannak (a))
Pl.: Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza.
Értelmező jelzői (az, olyan, annyi, azé stb.)
Pl.: Érdekes könyv, olyan, amelyet nem lehet letenni.
Ismersz engem, kit szemed megviselt. (utalószó nélkül)
A minőségjelzői alárendelő összetett mondatok mutató névmási utalószavát egyeztetjük a jelzett szóval.
Pl.: Arról a meséről beszélgetünk, amelyik neki tetszik.
Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondatok körében megkülönböztetünk utalószós és utalószó nélküli alárendelő összetett mondatokat. Előbbi esetben az utalószó mindig a jelzett szó után áll. Ha a jelzett szó névmás, bizonyos számnév, melléknév, akkor nem tehetünk ki utalószót.
Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok:
Vannak olyan alárendelő összetett mondatok, melyek nemcsak a főmondat valamely mondatrészét, fejtik ki, hanem valamilyen sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek.
Hasonlítás: (mint, akár)
Pl.: Olyan a felelet, mint amilyen a kérdés.
Feltételesség: (ha)
Pl.: Este mindig vidám leszel, ha a napot hasznosan töltötted.
Következmény: (hogy)
Pl.:Másokhoz úgy szólj, hogy azt később se bánd meg.
Megengedés: (bár, noha, jóllehet, ha – is, mégis)
Pl.: Áll a ház még, bár fogy a gazdagsága.
Vannak olyan alárendelő összetett mondatok, amelyeket nem lehet egyik mondatrészkifejtő típusba sem besorolni, a mellékmondatra csak sajátos jelentéstartalom kifejezőse a jellemző. Ilyen a megengedő típusú.