- Romantika
- Élete
- Költészete
- Ballada def.
- Balladái csoportosítása
- Ágnes asszony
- Szondi két apródja
- Romantika
- sz egyetemes stílusirányzata és irodalomtörténeti korszaka
- Elnevezése a román középkori műfajból, amely :
- Népnyelven íródott
- Kalandos/szerelmi történeteket mond el
1825- Mo. (Vörösmarty Mihály-Zalán futása)
- Stílusjegyei
- Festőiség
- Líraiság
- Zeneiság
- Népiesség
- Nemzeti érzés, dicső múlt felé fordulás
- Középkor tisztelete (historizmus)
- Elvágyódás a valóságból
- Fantáziavilág, orientalizmus
- Kevert műfajok, zsenielmélet
- Táj megj. Fontossága
- Élete
- 1817-1882
- Nagyszalontán született
- 1833: debreceni református kollégium - itt tanul és segédtanító
- 1836: Színésznek állt, lelkiismeret-furdalása miatt hazatért
- 1840: másodjegyző
- Ercsey Juliannát vette feleségül-> 2 gyerek (Juliska, László)
- 1845: Kisfaludy Társaság pályázatára megírja Az elveszett alkotmány c művet, nyer
- 1846: Kisfaludy Társaság pályázatára megírja a Toldit, nyer + Petőfi barátsága
- 1847: Toldi estéje
- 1848: állami állás: belügyminisztériumi fogalmazó (nemzetőr)
- harc leverése után bujdosni kényszerül, állását elveszti
- 1851-1860: tanár Nagykőrösön
- 1858-tól akadémiai tag
- 1860: Kisfaludy Társaság elnöke -> folyóiratokat indít (Koszorú, Szépirodalmi figyelő)
- 1865: Akadémia titoknoka
- 1870: Akadémia főtitkára
- 1865-ben meghal leánya
- Epebetegsége elhatalmasodik
- 1877: Őszikék
- 1879: Toldi szerelme
- 1882: Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozzák föl
- Költészete
- Epikus költő
- Indulás: elbeszélő költeményekkel: Elveszett alkotmány, Toldi
- Korszerűtlenek, mert Európa-szerte regények
- Balladaköltő
- Ősi népköltészeti műfaj
- Skót és székely mintára ír
- 1853-tól ír balladákat
- legjobban szerkesztett költeményei
- A lírikus költő
- A szabadságharc bukása utáni évtizedben a körülmények megváltoznak
- Líratermésének központi gondolata
- A nemzet halott
- Egyéni fölöslegesség érzése
- Költészet hiábavalósága – Letészem a lantot
- Őszikék
1856: Gyulai Páltól kapott egy kapcsos könyvet -> 1877-ben írogat bele (nem szánta nyilvánosságra)
- Ballada definíciója
Greguss Ágost: tragédia dalban elbeszélve
- Balladák csoportosítása
- Keletkezési idő szerint
- nagykőrösi balladák (50-es évek)
- Őszikék (1877)
- Téma szerint
- Népi - Tengerihántás
- Történelmi (allegorikus jelentés, nemzeti múlt, jelenhez szólnak pl.: Edward k.= Ferenc József jövőbe vetett hit, nemzeti öntudat, a nemzet egységét kívánja ) – A walesi bárdok, V. László, Zách Klára
- Városi balladák - Hídavatás: egyedi jellemek
- Szerkezet szerint
- egyenes vonalú előrehaladó – Ágnes asszony
- körkörösen előrehaladó – Hídavatás, A walesi bárdok
- párhuzamosan előrehaladó – Szondi két apródja
Mindegyik típusra jellemző, hogy egyéni jellemeket ábrázol, a középpontban bűn és bűnhődés problematikája áll, lélektani indokoltság, a hőst összeroppantja lelkiismerete, őrületbe kergeti bűntudata -> büntetés -> kegyetlenebb minden földi igazságszolgáltatásnál.
- Ágnes asszony (1853)
- Lélektani ballada
- 3 szerk. egység
- 1-4 vsz.
- Balladai homály, utalások a címre
- Ágnes asszony kérdésekre válaszokat ad (beteges rögeszme előjelei)
- 5-9 vsz.
- Helyszíne a börtön és a bíróság
- Cselekmény a lélekben pereg
- Megőrülés jelei
- Őrülettől való riadalom, őrület jeleinek takargatása
- Kényszerképzet -> teljes téboly
- Részletező elbeszélés, hosszabb párbeszédek -> kirajzolódik a bűn
- vsz. végétől hosszú évek történetét sűríti néhány vsz.-ba: az idő múlásával őszbe fordul a haj, ráncok, ronggyá foszlik a lepedő
- Refrén: a hallgatóság és az elbeszélő (narrátor) érzelmi reagálása
- Riadt megdöbbenés
- Felháborodás
- Szánalom
- 1 vsz. 4 sor
- Felező 8-as
- Félrím (x-a-x-a)
- sor -> időmértékes, rímtelen
- Folt a lepedőn = lelkiismeret foltja
- Szondi két apródja (1856)
- Hűség, hősiesség balladája
- A versforma zaklatott menetű, váltakozó ritmusok
- Egyes sorok eltérő szótagszámúak
- 1-3. sor közepén csonka versláb
- sor teljes versláb -> rohanás
- 1-2 vsz. 3 db jelképes színhely
- Vár: a drégeli rom, a hősi harc, az önfeláldozás jelképe, hazához való rendületlen hűség szimbóluma
- Sír: hegyorom, a túlvilági béke jelképe
- Nyájas, szép, zöld -> jelzős szerkezet
- Völgy: török legyőzők diadalmámora
- Erkölcsi győzelem = vesztesek
- Erkölcsi vesztesek = győztesek
- vsz ->
- drámai párbeszéd: párhuzamos monológok, valódi dialógus nem jön létre
- elbeszélnek egymás mellett
- párhuzamos monológok jelképezik, hogy legyőzöttek és hódítók közt nem létezik párbeszéd
- két különböző erkölcsi világ áll szemben egymással
- 1-4 vsz.
Szondi két apródja (magyarok, legyőzöttek) o Históriás ének a múltról, a várért való küzdelemről, Szondi hősi haláláról o Megszólalások hangneme a megilletődöttségtől a tárgyias elbeszélésen keresztül a himnuszi pátoszig tart o Növekszik a stilisztikai eszközök száma pl.: ismétlések, felkiáltások o Erkölcsi diadal |
Ali szolgája (török, legyőző) · Véres tett <-> finomkodó beszéd · Hízelgő csábítással szolgálja a hatalmat · Hazaárulásra biztat · Kecsegtető ajánlat · Burkolt, nyílt, durva fenyegetés · Erkölcsi vereséget szenved
|
A mindenkori idegen hatalom kísérlete a teljes beolvasztásra. |
Arany János balladái
A ballada szónak több jelentése is ismert. Az ún. Villon-i ballada nem műfaj, hanem csak egy forma elnevezése, amely táncokat kísérő dalokhoz lett kitalálva. A XVIII. századi műballada a népköltészetből alakult ki (ezért érdeklődött iránta a Romantika), népszerű definíciója „tragédia dalban elbeszélve” (maga a ballada elnevezés is későbbi). Ebből is látszik, hogy a három műnem határán levő műfajról van szó; a formája szabad de a téma kötött (egy történetet mond el, jellemző rá a drámaiság, a párbeszédek túlsúlya (drámai vonások), a tragikum, a megszakítottság (időben néha ugrások vannak), az elhallgatás - az ún. balladai homály).
A magyar műballadát Arany János emelte világszínvonalúra, a skót és székely népballadákat véve alapul. Attól függően, hogy az egymásutáni események egy vagy több cselekményszámon bontakoznak ki, megkülönböztetünk egy- és többszólamú balladákat. A korai balladáin kívül, két korszakát különböztetünk meg a balladaírás szempontjából az ún. Nagykőrősi balladákat, és az Őszikék balladákat. Nagykőrösi balladái általában allegorikus jelentésűek, történelmi balladái például a régi korok problémáin keresztül az akkori Magyarország gondjait mutatják be (pl. Walesi bárdok). Lélektani balladái általában a bűn és bűnösség kérdését taglalják, arról hogy a bűntudat, hogy hat az emberre. Ilyen ballada például az Ágnes asszony, vagy a Szondi két apródja. Az Őszikék balladákat eredetileg nem a nagyközönségnek, hanem saját magának írta, s így kibújt a nemzeti költő szerepéből, nincs allegorikus jelentés, nincs történelmi indíték. Főleg régi babonás hiedelmeket elevenít fel bennük, ezek lélektani balladák. Ilyen például a Tengeri-hántás, a Tetemre hívás és a Vörös rébék.