- Károly Róbert
Az utolsó Árpád-házi király, III. András gyermektelenül hal meg 1301-ben és vele kihal az Árpád-ház. Számos trónkövetelő jelentkezik. Német, cseh és olasz uralkodó családokból érkeznek. Az időszakot interregnumnak nevezik, azaz királyok közötti időszaknak. Pedig 3 királya is volt az országnak, de egyik sem törvényesen koronázva (törvényes koronázás: a szentkoronával Székesfehérváron az Esztergomi érsek által). Az interregnum időszakában nagyhatalomra tesznek szert a főurak (kiskirály).
A három trónkövetelő közül végül Anjou Károly Róbert (nápolyi származású) kerül hatalomra. Laza rokoni kapcsolat fűzte őt az Árpád-házhoz, megnyerte a délvidéki főurak támogatását. Sorra legyőzi az ellene forduló főurakat, de a legyőzötteken nem áll bosszút, felszólítja őket a csatlakozásra. Egyedül Felvidék urát, Csák Mátét nem tudta legyőzni, kivárta a halálát.
Itáliában ahonnan Károly Róbert származott sokkal fejlettebb volt a mezőgazdaság, a céhes ipar, sok volt a város és fejlett volt a kereskedelem. Ezért az állami bevételek magasak voltak. Károly Róbert Magyarországon is ezt akarta elérni. A birtok utáni bevételek helyett a regálé jövedelmekre támaszkodott.
Egy nemesérc reformsorozatot hajtott végre. Magyarország területén sok arany és ezüstbánya volt. Ezeket azonban a földesurak nem működtették. Érdekelté tette a földesurakat a bányák megnyitásában azzal, hogy a bányászok által fizetett adó (urbura) egyharmadát a földesuraknak adta.
Nemesérc monopóliumot vezetett be (a monopólium egyedi jogot jelent). Az ország nemesércei fölött egyedül a király rendelkezett. Magyarország volt Európa első aranytermelője és a második ezüsttermelője. A kitermelt ércet be kellett szolgáltatni a királyi kamaránál, cserébe pénzt kapott az illető. A gazdaság fellendítésére egy jó minőségű pénzt veretett, az arany forintot. 1335-ben Visegrádon királytalálkozót tartott Károly Róbert, ahol János cseh király és Kázmér lengyel király vett részt. A cél a külkereskedelem javítása és védett kereskedelmi utak kijelölése Bécs megkerülésével. Egy új határvámot vezet be: harmincad vám. Bevezet egy új állami adót, ez a kapuadó. Jobbágytelkekként vetett ki. Kázmér lengyel királlyal rendelkezik, hogy annak halála után Károly fia, Lajos örökli a lengyel trónt is.
- (Nagy) Lajos
Megörökli a lengyel trónt is, így Magyarország és Lengyelország perszonálunióba egyesül. Nagy Lajos megújítja az aranybullát és 3 fontos törvénnyel egészíti ki. Ezek az 1351-es törvények.
- Ősiség törvénye: földesúri birtok nem adható el, nem ajándékozható el, a nemzettségen belül öröklődik. A nemzettség kihalása esetén a birtok visszaszáll a királyra. Egy és ugyanazon nemesi szabadság biztosítása
birtok független dolog - 2 fő nemesi kiváltság: szabad királyválasztás joga, adómentesség joga
- Kilenced: földesúri adó, a termény kilencedik tizede, a földesúr köteles beszedni a jobbágyaitól, ha nem teszi, a király szedi be helyette.
Lajos halála után a magyar trónt Mária nevű lánya, a lengyel trónt Hedvig nevű lánya örökölte.