- Az 1700-as évek végén kezdődik és az 1800-as évek elején terjed el. Kiindulásának helyszíne Anglia. Legfontosabb újítása egy új energiaforrás használatba vétele, a gőz energia. James Watt 1769-ben megalkotta az első gőzgépet. A gőz fontossága: egészen eddig csak korlátozott energiaforrások álltak rendelkezésre: víz, szél, állati és emberi erő. A gőz volt az egyetlen mindentől független tetszés szerinti erőkifejtésre alkalmas mechanikai energiaforrás.
- Az ipari forradalom Angliában a textil iparban kezdődött el.
Miért Anglia? Mert itt iparosodott leggyorsabban az ország, itt váltották fel leghamarabban a céheket a manufaktúrák. A gyarmatszerzés és a hajós kereskedelem hatalmas tőkéket halmozott fel és a bekerítések miatt rendelkezésre állt az olcsó munkaerő.
Miért a textilipar? Angliában végbement a bekerítések folyamata. A gyarmatokon nagy mennyiségben volt szükség vászonra. Ez felfuttatta az angol textilipart. A középnemesség, a dzsentrik elkergették jobbágyaikat és földjeiket bekerítették birkalegelőnek. A birkák gyapját saját manufaktúrákban dolgozták fel fonállá majd vászonná. A textil manufaktúrák és fonál manufaktúrák elindításához kevés tőkére volt szükség. És a tőke gyorsan megtérült. A haszon nagy volt.
- A textilipar forradalma
A szövőgép feltalálásával kezdődik. Kay készítette el a repülő vetélőt. Fonál éhség támadt, melyen a fonógép feltalálása segített csak.
- A textiliparban felhalmozott óriási tőkét használták fel a nehézipar kifejlesztésében. Nagytőke igényű lassan megtérülő vállalkozások. Itt a közlekedés forradalma zajlott le. Gőzgépet használtak már a bányában, a víz kiszivattyúzására, most viszont kerekekre helyezték és megszületett a gőzautó. Automobilnak nevezték (magától megy), nem lehetett kormányozni és a súlya miatt elsüllyedt a földben. A gőzautót sínre helyezték és ezzel megszületett a mozdony, ami az előző problémákat megoldotta. A vasút húzóerőként hatott a bányászat, a kohászat és a gépgyártás fejlődésében. Az első gépek egyedi műalkotások voltak. A javításukat csak az építőjük volt képes elvégezni. Megszületik a gépgyártás és vele együtt a szabvány. A szabvánnyal lehetővé vált az alkatrész utánpótlás. Fejlődés mutatkozott a közutakon és feltalálták a mac Adam utat. A hajózásban Fulta megépíti az első gőzhajót. A hajózás nagyon lassan terjedt el. A forradalom utolsó fejezete a gépgyártás gépesítése volt (esztergagép, fúrógép, marógép stb.).
Következmények:
- Megszületik a gyáripar.
manufaktúra = kézzel csinálva, munkamegosztás van
gyár = gép dolgozik
Már nem kéziszerszámokkal, hanem gépekkel és gépsorokkal dolgoznak. A gyárral egy új társadalmi réteg jön létre: az ipari munkásság. (ploretár). Minden országban óriási ipartelepek alakulnak ki, ugyanis a független energiaforrásnak köszönhetően a bányák közelébe telepíthetik a feldolgozó üzemet. - Megváltozik a foglalkoztatottsági arány
Korábban a lakosság 80%-a élt mezőgazdaságból és lakott vidéken. Ez körülbelül 50-50%-ra változott. Megnövekedett a városlakók, iparból élők száma. - A vasút diadalútja következik be az 1800-as években. A sínek behálózták az összes kontinenst. A világ összezsugorodott. A vasúti közlekedés lerövidítette a menetidőt, hetekről napokra, majd órákra.
- Megváltozott az ember életstílusa, életminősége és élet tartama. A mezőgazdaság gépesítésével hatékonyabbá vált a földművelés. Ez azt jelentette, hogy nemcsak kevesebb ember kell vidéken, hanem sokkal jobbak a termésátlagok. A több élelmiszer jobb megélhetést jelentett, ez pedig kevesebb éhhalált. Különösen a csecsemőhalandóság csökken le. Növekszik a lakosság létszáma.
- Az emberek viszonya az új körülményekhez: Először haragudtak a gépekre, mivel az első gépek munkába állítása elbocsátásokkal járt együtt. Ez a géprombolások időszaka. Azonban a gyáripar megszületése munkaerő keresletet teremtett. A nagy ipartelepek mellé munkástelepeket építettek. Egyre nagyobb arányban foglalkoztattak nőket és gyerekeket. A vállalkozók kényszerítve voltak a minél alacsonyabb bérek fizetésére, a szabad verseny miatt. Csak az a vállalkozás él meg amelyik a legkisebb ráfordított költséggel és a legalacsonyabb áron eladva tud működni.
- A munkások érdekeinek védelmében kialakul a munkásmozgalom
segélyegyletek jönnek létre : egy gyár van, a munkások befizetnek egy segélypénztárba egy összeget, melyből baleset esetén segélyt kap a munkás családja.
megalakulnak a szakszervezetek: országosan és szakmánként jönnek létre és érdekvédelemmel foglalkoznak. Legfontosabb harci eszközük a sztrájk.
Megalakul az első munkáspárt: Angliában jön létre. Politikai jogokért küzdenek.
Megteremtődik a munkásokat képviselő új ideológia is. Először az utópista szocialisták fogalmazzák meg az ideális állam ismertető jeleit: Ez a falanszter. Mindenki egyenlő munkát végez, egyforma fizetést kap. A szabad versenyt kizárják.
Marx és Engels kidolgozták az un. tudományos szocializmust. Meg kell valósítani a tulajdon nélküli társadalmat, a kommunizmust. Ehhez először forradalmat kell kirobbantani és proletárdiktatúrát létrehozni.