Ismertesse az Európai Unió létrejöttét és a források felhasználásával elemezze működését!
Térjen ki:
- az integrációs folyamat kiváltó okai;
- az integráció tartalmi és földrajzi bővülése;
- az Európai Unió legfontosabb intézményei és hatáskörük;
- az együttműködés legfontosabb területei.
KRONOLÓGIA
1946 |
Winston Churchill a zürichi egyetemen mondott beszédében felveti az „Európai Egyesült Államok” létrehozását. |
1948 |
A Marshall-segély (17 milliárd dollár) megvalósítására létrejön az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC). |
1949 |
Létrejön az Európa Tanács. |
1952 |
Az előző évben elfogadott Schumann-terv alapján Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország és NSZK létrehozzák az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). |
1958 |
Az előző évben aláírt Római Szerződés alapján az ESZAK tagállamai létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közössége (EURATOM). |
1960 |
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrejötte (Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Svédország, Svájc, Ausztria, Portugália). |
1967 |
A három közösség (ESZAK, EGK, EURATOM) közös bizottságot és tanácsot hoz létre, az új integrációt Európai Közösségeknek (EK) nevezik. |
1973 |
Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozása az EK-hoz. |
1981 |
Görögország csatlakozása az EK-hoz. |
1985 |
A Schengeni Egyezmény elfogadása (NSZK, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg), amelyben az aláíró országok egymás között eltörlik a határ korlátozásokat. Az egyezmény 1995-ben lép életbe, s más országok is csatlakoztak hozzá. |
1986 |
Spanyolország és Portugália csatlakozása az EK-hoz. |
1992 |
Aláírják az Európai Unió létrehozásáról szóló Maastrichti Egyezményt. |
1993 |
A Maastrichti Egyezmény életbe lépésével létrejön az Európai Unió. |
1994 |
Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozása az Európai Unióhoz. |
2004 |
Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország csatlakozása az Európai Unióhoz. |
ÁBRA
- az EU három pillére
- az Európai Bizottság hatásköre
- az Európai Parlament pártjai
TÁBLÁZATOK
Az Európai Unió legfontosabb intézményeinek az elhelyezkedése
|
Brüsszel |
Luxemburg |
Strasbourg |
Európai Tanács (tagállamok miniszter- elnökei, Franciaország esetében a köztársasá- gi elnök) |
Évente kétszer ülésezik a soros elnökséget betöltő országban |
||
Európai Parlament |
kiegészítő részülés- szakok |
a titkárság és annak ügyosztályai |
plenáris ülések |
Európai Közösségek Tanácsa (külügy- és szakminiszterek taná-csa) |
székhely |
|
|
Európai Bizottság (2005. január 1-től tagállamonként 1 fő) |
székhely |
|
|
Európai Bíróság |
|
székhely |
|
Gazdasági és Szociális Bizottság |
székhely |
|
|
Számvevőszék |
|
székhely |
|
A tagállamok szavazati aránya az Európai Tanácsban és az Európai Közösségek Tanácsában 2005. január 1-től
Németország |
29 |
Ausztria |
7 |
Nagy-Britannia |
29 |
Szlovákia |
7 |
Franciaország |
29 |
Dánia |
7 |
Olaszország |
29 |
Finnország |
7 |
Spanyolország |
27 |
Írország |
7 |
Lengyelország |
27 |
Litvánia |
4 |
Hollandia |
13 |
Lettország |
4 |
Görögország |
12 |
Szlovénia |
4 |
Csehország |
12 |
Észtország |
4 |
Belgium |
12 |
Ciprus |
4 |
Magyarország |
12 |
Luxemburg |
3 |
Portugália |
10 |
Málta |
3 |
Svédország |
10 |
|
|
Az Európai Unió költségvetési kiadásainak százalékos megoszlása (1999)
|
|
Összes kiadás %-ában |
|
|
Közös agrárpolitika -Agrárköltségvetés Orientációs Alap- jából - Halászati Alapból |
47 |
|
|
Strukturális műveletek - Európai Regionális Fejlesztési Alap - Európai Szociális Alap - Kohéziós Alap |
37 |
|
|
Egyéb (pl. intézmények működtetése, nem tagállamok segélyezése) |
16 |
|
Ismertesse az Európai Unió létrejöttét és a források felhasználásával elemezze működését!
- Az integrációs folyamat kiváltó okai:
A II. világháború pusztításai után napirendre került Európa újjáépítése. Az erre elfogadott Marshall-segélyt 1947-ben fogadták el Párizsban, megvalósítására 1948-ban megalakult az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet. Ez azonban csak meghatározott feladatra jött létre. Az együttműködésre, integrációra más elképzelések is születtek. Churchill volt angol miniszterelnök már 1946-ban felvetette zürichi beszédében az Európai Egyesült Államok létrehozását. Ez azonban nem talált követőkre. Politikai és emberjogi együttműködésre 1948-ban megalakult az Európa Parlament. Az elmélyültebb együttműködés hívei olyan szervezet (szervezetek) létrehozásában gondolkodtak, amely megszünteti a hagyományos német-francia ellentétet, ami már két világháborút eredményezett. Másrészről gazdasági fellendülést és szociális biztonságot reméltek. Fontos volt az is, hogy eredményesen tudjon gazdaságilag és politikailag szembeszállni a szovjet terjeszkedéssel és megfeleljen az Európával szemben megjelenő globális kihívásokkal (pl. USA gazdasági fölénye, világkereskedelemben jelentkező akadályok, újabban biztonságpolitika, környezeti problémák stb.). Ezeknek az igényeknek a figyelembevételével fogadták el 1951-ben Jean Monnet tervét, amelyet Robert Schuman francia külügyminiszter is támogatott (ezért Schuman-tervként is emlegetik), az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK, másként MONTÁNUNIÓ) felállítására. Ez 1952-ben jött létre, tagjai: Franciaország, NSZK, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg. Az ESZAK nemzetek feletti ellenőrzés alá vonta a tagállamok szén- és acéltermelését. Irányítására létrehozták a Luxemburg székhellyel a Főtanácsot (első elnöke Jean Monnet), illetve egyéb intézményeket (Miniszteri Tanács, Közgyűlés, Bíróság).
- Az integráció tartalmi és földrajzi bővülése:
Az ESZAK beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért tagállamai újabb együttműködési formákat kerestek. 1957-ben a tagállamok miniszterei aláírták a Római Szerződést, amelynek értelmében 1958-tól megkezdte működését az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) és az Európai Gazdasági Közösség (EGK). Az EURATOM az atomenergia békés célú felhasználásában kívánt együttműködést teremteni. Az EGK az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását kívánta megteremteni a tagországok között. A három szervezet (ESZAK, EGK, EURATOM) 1967-ben egyesült Európai Közösségek (EK) néven. Az együttműködésnek komoly eredményei lettek, legfontosabb ezek közül a közös agrárpolitika kialakítása volt (védővámok alkalmazása a nem tagállamokkal szemben, a termelés támogatása és fokozása közös felvásárlási rendszerrel stb.). Az egységes belső piac azonban csak részben valósult meg, ami az integráció további elmélyítését tette szükségessé (pl. közös pénzügyi politika és a határok teljesen szabad átjárhatósága).
A Hatok integrációs eredményei vonzerőként jelentkeztek más országok számára is, másrészt a tagállamok kibővülése további gazdasági eredményekkel kecsegtetett, ezért sor került az integráció földrajzi kibővítésére is. A Hatok együttműködésén kívül Európában megalakult 1960-ban egy másik integrációs szervezet, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) is, ez azonban korlátozottabb célokat tűzött ki. Ezért több tagállama kérte felvételét az EK-ba. 1973-ban vették fel Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát (Norvégiában népszavazáson elutasították a csatlakozást). A további bővítés dél-európai országok felvételét jelentette. Ezek gazdaságilag jóval fejletlenebbek voltak, másrészt demokratikus berendezkedésük is fiatal volt, mert korábban diktatórikus berendezkedésűek voltak. Ezért felvételük elsősorban politikai döntés volt. 1981-ben Görögországot, 1986-ban Spanyolországot és Portugáliát vették fel, így jöttek létre a Tizenkettek.
Az 1980-as években felgyorsították az egységes belső piac és a közös pénzügyi politika megteremtését. Végső cél az Európai Unió megteremtése volt, amelynek alapokmányát 1992-ben fogadták el Maastrichtban (Hollandia). Ennek 3 alappillére a teljes gazdasági és pénzügyi unió (egységesülés), a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés (lásd ábra). A Maastrichti Egyezmény 1993-ban lépett életbe, vagyis ekkor jött létre az Európai Unió. Az új integrációs formák megvalósítása mellett hamar napirendre került az újabb bővítés is. 1995-től Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal bővült a tagállamok sora. Ezek fejlett országok voltak, így felvételül elsősorban gazdasági érdekből történt. 2004 májusától 10 országgal (Ciprus, Málta, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország) bővült az EU. Szlovénia, Ciprus és Málta kivételével ezek gazdaságilag fejletlenebbek voltak, így felvételül elsősorban politikai döntés volt. A bővítésnek azonban gazdasági oldalai is voltak, mert így a rendelkezésre álló fogyasztópiac utolérte az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulásét, a NAFTA-ét (USA, Kanada, Mexikó). 2007-től újabb országok felvétele várható (pl. Románia, Bulgária).
III. Az Európai Unió legfontosabb intézményei és hatáskörük:
Az Európai Tanács a tagállamok miniszterelnökeinek, s államfőinek (Fro.) tanácsa. Évente kétszer ülésezik a soros elnökséget betöltő országban (az elnökségben félévenként váltják egymást a tagországok). Gyakran itt döntenek az EU egészét érintő politikai kérdésekről, s ez a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum.
Az Európai Közösségek Tanácsa a miniszterek tanácsa. Legfontosabb közülük a külügyminiszterek tanácsa. Évente 2-5 alkalommal tanácskoznak. A soros elnök hívja össze és ő vezeti a tanácskozásokat, és képviseli az EU-t a külső fórumokon. Ez az EU legfontosabb döntéshozó testülete. Az Európai Bizottsággal javaslatai alapján az Európai Parlamenttel együttműködve alkot törvényeket.
Az Európai Bizottságot az EU „kormányának szokták nevezni. Feladata: javaslatokat tegyen új közösségi törvények, jogszabályok kidolgozására, és felügyel arra, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályokat. Felügyeli a közös gazdaságpolitikákat (pl. agrárpolitika, versenypolitika stb.) és a pénzügyi alapokat. Előkészíti a költségvetést és kifelé képviseli az EU-t. (Lásd ábra!) E 2005-től 25 biztos alkotja, akiket a tagországok jelölnek. Megbízatásuk öt évre szól. Elnöke 2005-től a portugál José Manuel Barroso. (Magyar tagja Kovács László, aki adóügyi biztos.) A tagállamoknak a népességszámtól függően eltérő szavazatszámuk van, pl. Németországnak 29, Magyarországnak 12 (lásd táblázat). Ez a szavazatszám nem egyenesen arányos a népességszámmal, ami kedvezőtlen a népesebb államok számára, amit rendszeresen kifogásolnak is. Székhelye Brüsszel. A Bizottságban a tagállamok népességszámuktól függően A Bizottság munkáját kb. 25 000 hivatalnok segíti, akik jelentős része fordító tevékenységet végez, mivel a hivatalos dokumentumokat minden tagország nyelvén el kell készíteni.
Az Európai Parlament tagjait a tagországok közvetlenül választják (1979-től). A tagországok a népességszámuktól függően küldenek képviselőket (itt szintén nem érvényesül az egyenes arányosság elve). Ez nem valóságos parlament, mert sok kérdésben csak konzultatív szerepe van, bizonyos kérdésekben együtt dönt az Európai Közösségek Tanácsával. Működése kapcsán ezért gyakran emlegetik a demokratizmus hányát (másképpen demokrácia deficitet). Legfontosabb szerepe a költségvetési tervezet elfogadásában vagy elutasításában van (a tervezetet a Bizottság készíti). A Parlament jóváhagyása szükséges a Bizottság tagjainak a kinevezéséhez is. A Parlamentben a tagországok képviselői pártállásuknak megfelelően frakciókat alkotnak (lásd ábra és felsorolni!). Székhelye Strasbourgh, de a bizottsági üléseket Brüsszelben tartják, titkársága pedig Luxemburgban található (lásd táblázat).
Az Európai Bíróság tagjait a tagországok jelölik, megbízatásuk 6 évre szól. Fő feladata az alapszerződések értelmezése és alkalmazása során a közösségi jog érvényesítése. Székhelye Luxemburg.
A Gazdasági és Szociális Bizottság Brüsszelben működik (222 fő). Gazdasági és szociális kérdésekben véleményezési joguk van, s rendszeresen lobbyznak szakterületüknek.
A Számvevőszék ellenőrzi , hogy az EU szervei megfelelően költik-e el a közösségi pénzeket.
- Az együttműködés legfontosabb területei:
A közös kül- és biztonságpolitikában a valamennyi tagország egyetértésére van szükség. Ettől alacsonyabb szintű a bel- és igazságügyi együttműködés, ami kormányközi egyeztetések, kölcsönös tájékoztatások révén valósul meg pl. a bűnüldözésben, a menekültügy és a bevándorlás szabályozásában (lásd EU három pillére).
Az EU megteremtette a korábbi pénzügyi együttműködés helyett a pénzügyi uniót. Az ehhez is csatlakozott tagállamok nemzeti pénzüket megszüntették és közös valutát, az eurót használják. Megvalósult a teljes gazdasági és vámunió. A közös gazdaságpolitikák közül továbbra is közös agrárpolitika a legfontosabb, továbbra is ennek megvalósítására megy el a kiadásoknak több mint 40 %-a (lásd táblázat). Ebben előtérbe került a termelők közvetlen támogatása és a jelentőssé vált túltermelés csökkentése. Az egyéb közösségi alapok, így a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap, amely a fejletlenebb országok felzárkóztatására jött létre, kisebb arányban részesülnek a kiadásokból (lásd táblázat). Az EU létrejöttével szorosabbá vált a fogyasztóvédelmi, egészségügyi, szociálpolitikai, a környezetvédelmi és a kutatási együttműködés is (lásd táblázat). Új dologként létrejött az európai uniós állampolgárság.
Az EU-s tagság Magyarország számára is új lehetőségeket biztosít. Pl. új források nyílnak meg az infrastruktúra fejlesztésére a közösségi alapokból (Strukturális Alap). Az egyes állampolgárok szabadon utazhatnak, s munkát is vállalhatnak a tagországokban, ha versenyképes szakmával rendelkeznek. A tagság azonban hátrányokat is eredményezhet. Pl. az újonnan belépők a régebbiekkel összehasonlítva kevesebb agrártámogatásban részesülnek, s a termékek szabad áramlása is problémákat okozhat, mert a gazdaság szereplői nincsenek erre felkészülve.