Az írás: az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé.
A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza Helyesírásunk mai alakítója: MTA.
A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.
A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése.
A magyar helyesírás
– betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű,
– latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki,
– hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl. az angollal ellentétben),
– értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb.)
Kettős rendszer:
– A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük.
– A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg.
minden beszédhangnak külön jele van kivétel: J–LY
Helyesírásunk alapelvei:
1.) Kiejtés szerinti írás
Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte.
A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny).
A szavakat a köznyelvi kiejtés szerint írjuk. pl. asztal
2.) A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmód
A kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt. Biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.
* A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk fel, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak.
A szóelemző írásmódnak két fajtáját különböztetjük meg:
– A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód. (barátság)
– A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód (fusson, házzal).
3.) A hagyomány szerinti írásmód
Kiejtés rovására. Különösen jelentős a tulajdonnevek helyesírásában (Kossuth) vagy az LY használatában. (gólya)
4.) Egyszerűsítő írásmód
Ésszerű egyszerűsítés. Pl.:
– többjegyű mássalhangzók duplázásakor: locscsan -> loccsan,
– toldalékolás következtében egymás mellé kerülő 3 azonos mássalhangzóknál:
toll+ val -> tolllal ->tollal
kivétel családnevek: Papp-pal