Hunyadi János: Havasalföldi ősöktől származik. Már apja is szolgált Zsigmondnak, amiért megkapta Hunyad várát. A kirány Hunyadi Jánosra is felfigyelt, lovagjai közé fogadta. Elsajátította az akkori fejlett harcmodort. Miután Zsigmond meghalt, a belharcokban megszerezte a szörényi bánságot, így a bárók közé emelkedett.
Az új kirány Jagello Ulászló lett, akit pártolt Hunyadi. Jutalmul megkapta az erdélyi vajdaságot, így már Magyarország legnagyobb bárói közé tartozott, ezzel birtokolt az ország jaderejének javát.
Törökellenes harcok- Hunyadi János
Hunyadi a nagy befolyását az országban kihasználta, és eredményesen vette fel a küzdelmet a török ellen a 40-es években.
1442 – Marosszentimre: A török erők vezetője Mezid bég, akitől elöszőr vereséget szenvedtek a magyar seregek. A kudarc után Hunyadi rendezte hadseregét, és a környék lakosait is behívta. Ezután szétveret Mezid bég seregét és a foglyokat is sikerült kiszabadítani, majd még ebben az évben vereséget mért az európai török hadsereg vezérére a ruméliai beglerbégre.
Ezek a sikerek a királyt is támadásra sarkallták. 1443 őszén elindította a téli vagy másnéven hosszú hadjáratot. Ennek nagy előnye az volt, hogy az ellenség seregei keleten tartózkodtak. Cél: Drinápoly. Nis közelében kétszer is legyőzték a török sereget, az év végére pedig már Szófiánál jártak. Az év végén a szultán főerői elindultak visszafelé, ezért Hunyadiék meghátrálásra kényszerültek, de közben még kétszer győzelmet arattak az oszmán erők felett.
A hosszú hadjárat után a török békére kényszerült (→serege még mindig keleten van), ezért 1444-ben megkötötték a Drinápolyi békét. Hatalmas engedmények Mo.-nak:
kiürítik Szerbiát (várakat visszaadják)
hadisarc (amit nem fizettek rendszeresen
1444-ben a király és Hunyadi a Duna mentén törtek előre. Bevették Vidint, Nikápolyt. Várnánál találkoztak a seregek (török+magyar), ahol a török sereg győzedelmeskedett. A legnagyobb problémát viszont az jelentette, hogy az ország ismét király nélkül maradt.→ polgárháború veszélye fenyegetett.
1445 – országgyűlés, ahol V. Lászlót elismerték királyuknak, de mivel ekkor még gyermek volt Hunyadi Jánost választják kormányzónak(1446-1452), megkapva ezzel a teljes uralkodói jogkört.
Feladatai:
Belső viszonyok rendezése
Ország védelme a török ellen
1448 – újabb hadjárat Szerbiába, de sikertelen. Rigómezei csatában a törökök győztek, de hatalmas veszteségekkel.
1452 – V. László átveszi a hatalmat.
1453-ban II. Mohamed bevette Bizáncot, majd a következő évben már Szendrőt ostromolta. 1456-ban Nándorfehérvár bevételéhez fogott. 7000 katona védte a várat, Szilágyi Mihály vezetésével. Hunyadi zsoldosaival és a rábízott országrész nemeseivel vonult fel, de ez még nem lett volna elég. A pápa által összehívott hadsereg Kapisztrán János (olasz ferences szerzetes) vezetésével is felsorakozott. Hunyadi serege áttörte a hajózárat, és bejutott a várba. A keresztesekkel együtt kitörtek a várból és megsemmisítő vereséget mértek a török hadseregre. Ez a győzelem kulcsfontosággú volt, mert a vár megvédése megakadályozta a török behatolását az ország belső területei felé. Hunyadi a győzelem után pestisben meghalt.
Hunyadi halála után az országban fejetlenség uralkodott. Kitört a polgárháború. Végül a Szilágyi testvérek kiegyeztek a bárokkal és 1458. január 25-én Mátyást királlyá választották. Mátyás uralkodásának első évei nyugalomban teltek, de később neki is szembe kellett néznie a törökkel. Eközben II. Mohamedkihasználta a magyar politikusok lekötöttségét, és végleg elfoglalta Szerbiát, Galambóc és Szendrő várakkal együtt. Mátyást a nemesség is harcra kényszerítette (elveszítette volna népszerűségét), így hadjáratokat indított a török ellen.
(Hadserege: Folyamatosan növelte zsoldosainak számát és 1460-tól szervezte hadseregét. A sereg magját a huszita erők adták, hozzájuk csatlakoztak lengyelek, németek és magyarok. Nehéz- és könnyűlovasságból, gyalogosságból és tüzérségből állt.)
1463-ban Bosznia védelmére indult. Közvetlen harcot nem mert megkockáztatni, de visszafoglalta Jajcát és a következő évben Szreberniket. Így Bosznia É-i része magyar, D-i része török kézre került. Mátyás belátta, hogy Ny-i támogatás nélkül nem indíthat hadjáratot a török ellen. Szakít támadó politikájával és aktív védekezésbe fog. Mivel a török sem kezdeményezett összecsapástállóháború alakult ki a két ország között.
1470-ben Mátyás többször átengedte a törököt III. Frigyes tartományaiba. Ezen felbuzdulva a török Váradig benyomult és Szabácsnál várat építetett. Mátyásra hatalmas nyomás nehezedett. Kénytelen volt válaszolni erre a lépésre, ezért zsoldosaival elfoglalta a várat.
Folyamatosan fejlesztette a déli végvárvonalat, aminek kettős szerepe volt:
Kivédte a portyákat ill. támadásokat indítottak innen
A nagyobb támadásokat felfogták addig, amíg megérkezett a felmentő sereg.
1479-ben a török betört Erdélybe, és foglyok ezreivel akart kivonulni, deBáthori István (erdályi vajda) Kenyérmezőnél megállította őket. Bosszúból a következő évben Mátyás Boszniát és Szerbiát is megtámadta.
Mátyás Ny-i tervei miatt nem akart háborút a törökkel, így 1483-ban 5 évre békét kötöttek, amit 1520-ig megújítottak a magyar királyok. Ez perszenem jelentett igazi békét, csak a nagyibb hadjáratok szüneteltetését. A Délvidék tovább pusztult.