Vázlat:
- Nyugat
- Kosztolányi Dezső életpályája
- Írásművészetének korszakai
- Freudizmus
- Édes Anna
Nyugat
- Társadalmi háttere: a XX. század elején új mozgalom indul, Ny-i mintára.
- Közvetlen előzménye a 67-es Kiegyezés, az OMM létrejötte.
- Gyorsütemű ipari és gazdasági fejlődés. Buda+Pest+Óbuda egyesülése.
- Az irod-ban és műv-ben új témák és új életérzések jelentek meg.
> ezek folyóirat formában kerültek a közönség elé.
- 1908. jan. 1-én jelent meg az első szám. 34 éven keresztül a M.I. legmeghatározóbb kp-ja.
- Főszerkesztője: Ignotus, Szerkesztői: Fenyő Miksa + Osváth Ernő.
> Később szerkesztője még: Babits és Móricz.
- Nemcsak folyóirat, hanem program és mozgalom is.
Céljai:
- A M.I-t a Ny-i Nagy Irodalmak szintjére emelni.
- félfeudális epigonizmus létrehozása.
- Nemzedék: Ady, Babits, Kosztolányi, J. Gy, Tóth Árpád, Karinthy, Móricz.
- Kritikák is jelentek meg a Ny-ban. Kritikusok: Schöpflin Aladár, Hatvani Lajos.
- Nemzedék: Szabó Lőrinc, Illyés Gy, Német László, Márai Sándor.
- Nemzedék: Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Szerb Antal.
- A körülötte csoportosuló alkotók új látásmódot képviseltek és gyakorta támadták őket.
Regényei
- A háború hatására vált költőből regényíróvá.
- Regényeiben megjelenik a gyermekkor, a freudizmus.
- 1921. Rossz orvos.
- 1924. A pacsirta.
- 1925. Az aranysárkány.
- 1926 Édes Anna.
Édes Anna
- Nyugatban jelent meg folytatásokban, 1926. június 1-jétől.
- Témája: kettős gyilkosság.
- Középpontjában lelki erők, belső kényszer és azok a tudatalatti történések állnak, amelyek a kettős gyilkossághoz vezetnek. A címszereplő megöli gazdáit: Vizyt és Vizynét. A mű a freudizmus elvein alapulva kimondja, hogy Anna a tudatalattijában elfojtja megaláztatásait, és ezek robbanásszerűen törnek a felszínre a gyilkosságban. Freudizmus: Siegmund Freud, a bécsi pszichológus tanaival megismerkedett, aki nagy jelentőséget tulajdonított a tudatalatti történéseknek, az ösztönöknek, szerinte a személyiség 3 fő összetevője a tudattalan=ösztön én, a személyiség legmélyebb rétege; az én=tudat és a felettes én=társadalmi szabályok, elvárások; ezek közül a tudattalan az álmokban és ösztönös cselekedetekben kerül felszínre és Anna tudattalanba fojtott ellenérzései törnek ki gyilkosság formájában
- Hiányzik a bűntudat, Anna nem tud számot adni tettéről.
- A regény cselekménye a Kommün bukásának napján kezdődik. 1919. július 31.
- Az első és az utolsó fejezet a narrátor részéről apolitikus ars poetica.
- Történetmondói gúnnyal illeti a politikát.
- Emberi sorskérdéseket vet fel a mű, a kiszolgáltatottság, a részvét és a szánalom hiányának problémáját.
- Ennek kerete az Úr-Szolga viszony.
- A regény a katolikus halotti szertartás könyörgésével indul „ Circumdederunt me” = körülvettek engem… ami a bűnös és halandó emberről szól.
- A címben szereplő Édes Anna, aki Vizyékhez szegődik cselédnek.
- Vizyné boldogtalan életének fő gondja a cselédkérdés, ennek okai:
- Gyermekük, Piroska 6 éves korában meghalt, fertőző vörhenyben.
- férje folyamatosan csalta
- Ficsor elbeszéléséből bontakozik ki az új lány alakja.
- Édes Anna katolikus, 19 éves, Balatonfőkajáron született és Pestre szegődik dolgozni.
- Ficsor kényszerítette, hogy beálljon Vizyékhez – ő a keresztapja, Vizyék házának a házmestere és muszáj neki újra jóba kerülni Vizyékkel, hisz a kommün alatti szerepe miatt neheztelnek rá.
Anna jellemzésének eszközei:
- A beszéd hiányzik a jellemzésből: nem beszél, gépiesen teszi a dolgát
- Ösztönszinten játszódnak érzékenységének reakciói: szaglás különös hangsúlyt kap (naftalin) első pillanattól ellenérzése van Vizyék iránt, menekülne, de nincs hova.
- Árva és magányos figura, apja nem törődik vele, mostohája van.
- Ficsor csak eszköznek használja: hogy újra pozícióba kerüljön Vizyék szemében
- Bartoséknál (előző gazdáinál) a gyerekek a pajtásai és a mesében találja meg a feloldódást, de onnét Ficsor miatt el kellett jönnie.
- A fantázia világában jelenik meg lelki gazdagsága és a szépséggel teli világ iránti érzet.
- Mintacseléd lesz, az embersége feladása árán. Vizyék nem tekintik embernek.
- Magánéletét ellenőrzik. Önbizalmát, önbecsülését lerombolják.
- A külvilághoz fűződő kapcsolatait is beszűkítik. Nem mehet férjhez Báthory úrhoz, a kéményseprőhöz, a kimenős napjain sem megy ki a regény második felében. Ezek az apró sérelmek lelki rombolást idéznek elő: a tudattalan és elfojtott sérelmek törnek ki a gyilkosság pillanatában Annából: tudattalan és (lelki) robbanáshoz vezetnek: annyira tudattalan, hogy Anna a bíróságon sem tud számot adni tettének okairól.
- Szeretetigényét Vizyék unokaöccséhez, Patikárius Jancsihoz fűződő futó viszonyában éli meg, de a férfi csak szexuális tárgyat lát Annában.
- Anna teherbe esik, de olyan port itat vele Jancsi, amelytől Anna elvetél: tiltott magzatelhajtó szert: megfosztják attól a lehetőségtől, hogy ő bárkit szeressen, hogy őt bárki szerethesse:
- gyermekét megölik
- a kéményseprővel, Báthory úrral sem engedik találkozni, aki feleségül akarja venni
- Amikor az estélyen Jancsi Moviszternével táncol, és udvarol neki, akkor Anna csalódik és összekuszálódik fejében az ok-okozat, megöli gazdáit az estélyt követő éjszakán.
- Moviszter, mint a védelem tanúja is azt mondta, hogy nem bántak vele emberként. Ő az egyetlen, aki kiáll mellette a bíróságon, minthogy orvos, így a véleménye sokat nyom a latban. Anna tizenöt év fegyházbüntetést kap.