A megtorlás:
A világosi fegyverletétel után Haynau szabad kezet kapott Magyarországon. Okt. 6.-án Aradon kivégezték a fogságba esett 13 honvéd tábornokot, ugyanakkor Pesten Gr. Batthyányi Lajost, az első magyar kormány miniszterelnököt. A kivégzések a közkatonák között is folytatódtak (egyes egységeket megtizedeltek). Sokakat soroztak be erőszakkal az osztrák hadseregbe, vagy töltöttek éveket börtönbe. A megtorlásnak Európa felháborodása vetett véget.
Magyarország beillesztése a birodalomba:
A szövetségi (föderációs) elképzelés helyett a teljes beépítés győzött, vagyis a centralizáció. A kiépítésével a belügyminisztert Alexander Bachot bízták meg. → Bach korszak (1851-59)
Intézkedési:
- Nemesi vármegyék megsemmisítése mert az, az ellenállás fészke. Átszervezte a közigazgatást.
- Egyes területeket Bécsből irányítanak:
Erdély
Horvátország és Szlovénia
A D-i katonai határőrvidék
A maradék magyar kerületet alakítanak ki (5 kerület). Osztrák hivatali apparátust hoz be és hivatalrendszert. A hivatali ügyintézés nyelve a német. Az önkényuralom feltétele volt a rendfenntartás. Városokban rendőrséget, a vidéken zsandárságot alakítanak ki. Hatalmas besúgó hálózatot működtettek. Osztrák jogrendszer, adórendszer bevezetése. Adóemelések. Osztrák iskolarendszer bevezetése (ekkor vezetik be az érettségit). Ezzel az intézkedéssorral Bach Magyarországot ellenséggé tette. A birodalom működésképtelenné vált. Ennek bizonyítéka a Solferinói vereség. Bachot menesztik.
Magyarország a Bach korszak idején:
A megfogalmazott jobbágy felszabadítást eltörölte, az Ausztria és Magyarország közt kutató vámhatárt is. Elmarad azonban az állami kárpótlása (pénz helyett államkötvényeket kapnak). Magyarország szabad piaca lett az osztrák iparnak és tőkekivitelnek.
A nemesség reakciója az önkényre:
A passzív ellenállás vezetője Deák Ferenc. A magyar nemesség visszavonult vidéki birtokaira és nem vállalt politikai szerepet. Nem vett részt a katonaságban, sem a közhivatalokban.
Az emigráció:
Azokat jelöli, akik a világosi fegyverletételnél elmenekültek az országból és külföldön éltek. Haza nem jöhettek, mivel érvényes hadbírósági ítélet volt ellenük. Volt köztük olyan, mint pl. Gróf Andrássy Gyula, akit távollétében jelképesen felakasztottak. Vezetőjük Kossuth Lajos volt. Pl.: Az olasz egységes állam megalakulásánál Garibaldi oldalán magyar ezred harcolt az osztrákok ellen, a német egységes állam létrejötténél a poroszok oldalán harcolt Klapka György és csapata, az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán szintén harcoltak magyarok, köztük Asbóth Sándor. Kossuth maga politikai körutat tartott Európa nagyvárosaiban, de még az USA-ban is és beszédekkel próbálta Magyarország mellé állítani a közvéleményt. Ezt el is érte, de politikai segítségnyújtást nem tudott kiharcolni. Élete végéig Olaszországban, Torinóban élt. Neve a „turini remete”. Innen próbálta újraindítani a magyar szabadságharcot, de reménytelenül. Megfogalmazta közép európai megoldási javaslatát. „Duna konföderáció” → révén, hogy a Duna menti népek kössenek szövetséget és legyenek egy állam.
Út a kiegyezés felé:
Bach bukása után átértékelődött a helyzet. Ferenc József felismerte, hogy Magyarország együtt működése nélkül nem tudja eredményesen működtetni a birodalmat. Két uralkodói iratban egy alkotmányt javasolt Magyarországnak. Ebben az 1848 előtti állapotokat hozta volna vissza. 1861-ben összehívta az országgyűlést a javaslat elfogadására. Az országgyűlés egyetértett az uralkodói javaslat elutasításával. („Nem engedünk a 48-ból”). De két párta szakadt az elutasítás módjával. Deák Ferenc vezetésével a Felirati párt. Azaz alázatos feliratban a törvényes módon közöljék az uralkodóval. A másik párt vezetője Gr. Teleki László volt: határozati párt. (határozatban hozzák nyilvánosságra az országgyűlés döntését). A szavazás előtti éjjel Teleki öngyilkos lett, így a Deák párt győzött, de Ausztria megszakította a tárgyalásokat. Átmenetileg visszatért a központi kormányzáshoz. A folytatás azonban a megegyezés irányába hatott. Okok: Ausztriának feltétlen szüksége volt Magyarországra, mivel újabb háború készülődött a poroszokkal. A magyar nemesség nem bírta tovább a passzív ellenállást, képtelen volt megélni az elmaradott művelési kisbirtokaiból. Deák Ferenc 1865-ben a Pesti Hírlap húsvéti számában írt egy cikket. A Húsvéti cikkben Deák jelezte a magyar nemesség kompromisszum késségét. Bécs kompromisszum késségét az 1866-os Königrätz-i vereség hozta meg.
A kiegyezés 1867
Ausztria és Magyarország két önálló ország, melynek közös az uralkodója. Ausztriában császári címet, Magyarországon királyi címet visel (K u K). A két országnak egymástól független törvényhozó testülete van. Mindkét ország rendelkezik saját végrehajtó hatalommal (felelős kormánnyal). A két országot az úgynevezett közös ügyek kötik össze: a hadügy, a külügy és a fedezetükre szolgáló pénzügy. A közös ügyek intézése a birodalmi gyűlésből és a magyar országgyűlésből delegált 60-60 fős testület dolga. Magyarország vállalta az osztrák államadósság és államműködtetés 30%-át, ez a kvota. A két ország valutaközösséget hozott létre és vámunióra lépett. Ettől kezdve szabad volt a két országon belül a tőke és munkaerő áramlás. Ferenc Józsefet ekkor koronázták meg magyar királynak, ő pedig amnesztiában részesítette a 49-es elítélteket. Magyarország miniszterelnöke egy korábbi halálraítélt Gróf Andrássy Gyula lett.
Horvátország kérdése:
A horvátok azt szerették volna, hogy a kiegyezéskor ne dualista, hanem trialista állam jöjjön létre. Horvátország egyenrangú harmadik társország legyen. Magyarország ebbe nem egyezett bele. Ezért OMM jött létre. 1868-ban Magyarország megkötötte Horvátországgal a kis kiegyezést. Ez elismerte Horvátországot politikai nemzetnek. Egyesítették a határőrvidékkel és a szerb területtel és autonómiát kapott. A horvát országgyűlés dönthetett a belső ügyekben, a döntések végrehajtása a horvát kormány kezében volt. Ennek élén a bán állt. A horvát országgyűlés képviselőket küldött a magyar országgyűlés felső és alsó házába is.