Ausztriával együtt Magyarország is belépett a világháborúba. A magyarok is gyors győzelemben reménykedtek. Az elhúzódó háború hamar éreztette a hatását (áruhiány, élelmiszerhiány, az alapvető élelmiszereket jeggyel lehetett kapni). A halottakról szóló hírek és a frontról hazatérő sebesültek fokozták a háborúellenes hangulatot.
A növekvő elégedetlenség növelte a szakszervezetek és a háborúellenes pártok taglétszámát. Egyre erősebb lett a szociáldemokrata párt és a polgári radikális párt. Gr. Károly Mihály vezetésével a háborúellenes erők a Nemzeti Tanácsba tömörültek. Ilyen nemzeti tanácsok jöttek létre a monarchia többi nemzetiségénél is (cseh, román, horvát, szerb). Megkezdődött a Monarchia széthullása, mivel a nemzetiségek függetlenedni akartak. 1916-ban meghalt Ferenc József. Helyére Habsburg IV. Károly lépett. Megpróbált különbékével kilépni a háborúból és szövetségi alapon ujjászervezi a birodalmat. Béketörekvéséért boldoggá avatták.
1918 októberében a frontról hazaözönlő katonák eldobták hadsereg jelvényüket és helyére őszirózsát tűztek. Megszállták a főváros katonailag fontos pontjait. Kikényszerítették Gr Károly Mihály kinevezését miniszterelnökké. A helytartó nem lövetett a tüntetőkre. Károly programja a demokratikus szabadságjogok bevezetése, az ország függetlenségének kikiáltása és a köztársaság kikiáltása volt. Meghirdette a földosztást, de azt csak ő hajtotta végre a saját birtokán. Elmaradt a földkérdés megoldása. Közeledett a tél, nem volt fűtőanyag, sem élelmiszer. A háború véget ért novemberben, de a vesztes Magyarország területére igényt tartottak szomszédjai és megkezdték a megszállást. Mindezeket Károly nem tudta megoldani. A tél folyamán megérkezik az antant jegyzék Vix ezredes által, amely Magyarország várható új határait mutatja be. Károly nem volt hajlandó elfogadni a jegyzéket ezért lemondott.
A hatalom a szociáldemokrata párt kezébe került. Ők azonban egyedül nem vállalták a kormányzást, így szövetkeztek a Kun Béla vezette KMP-vel. A kommunista párt 1918 novemberében jött létre. A szovjet Oroszországból hazatérő hadifoglyokból. A KMP március 21-én kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. Proletárdiktatúra. A pártvezetők szava dönt mindenben. Létrehozzák az ország irányításnak a forradalmi kormányzótanácsot, az ország védelmére pedig a vörös hadsereget. Szamuely Tibor katonai egységgel járja a vidéket és megvalósítja a terménybeszolgáltatást. Ezzel biztosítja a hadsereg és a főváros ellátását. Megindítják a bányákat, biztosítják a tüzelőt. Demokratikus intézkedéseket is bevezetnek (nők választójoga, a magántulajdon megszüntetése, lakásbiztosítás a szegényeknek, 8 osztályos iskola bevezetése). Földosztást azonban nem csináltak, a nagybirtokokat a köztulajdonban vették. Nyáron a vörös hadsereg visszaverte az országba benyomuló szlovák, román és szerb csapatokat.
A Bukás
A győzelmek hírére a párizsi békekonferenciáról megérkezett Clemenceau távirata, mely felajánlotta, hogy Magyarországot meghívják a tárgyalásokra, ha visszavonja a csapatait. Kun Béláék elfogadták az ajánlatot, mivel ez a tanácsköztársaság diplomáciai elismerését jelentette volna. Annak ellenére, hogy a katonai vezetőség Stromfeld Aurél javaslatára a visszautasítást indítványozta. A vörös hadsereg visszavonása után azonnal megindult a román csapatok támadása. Elfoglalták és kifosztották a fővárost is. Eközben Szegeden ellenforradalmi kormány alakult Gr. Károly Gyula vezetésével. Ennek hadminisztere Horthy Miklós volt. A Szegeden összegyűlt katonatisztekből önállóan tevékenykedő különítmények jöttek létre, melyek a Dunántúlt járták be, és a forradalmárokra vadásztak. Az országban teljes káosz uralkodott. A Tanácsköztársaság vezetői Szovjet Oroszországba menekültek.
A párizsi béketárgyalásokon kellemetlenné vált a magyar helyzet rendezetlensége. Clemenceau egy antant megbízottat, Clerk tábornokot küldötte Magyarországra, hogy segítsen kialakítani egy stabil kormányt. Clerk választása Horthy Miklósra esett. Horthy mellett szól, hogy magas rangú katonatiszt volt (ellentengernagy). Hadsereg szerveződött a keze alá. A háború végi zavaros időkben nem kompromittálta magát.
1919 novemberében Horthy a serege élén bevonult a fővárosba, az őt támogató pártok segítségével koalíciós kormányt hoz létre (huszárkormány). Ezután kiírták a választásokat, melyet a kisgazdapárt nyerte meg. Két döntés születik. Az egyik, hogy Magyarország államformája királyság marad, de nem töltik be a trónt. Horthy Miklóst kormányzóvá választják. (1920. 03.01.) A másik esemény a trianoni békeszerződés aláírása volt (1920. június 4-én).
A trianoni békeszerződés és következményei
Magyarország elnyerte függetlenségét és nemzetállammá vált. Ára az volt, hogy elvesztette területének 2/3 részét és lakosságának 1/3 részét. Az elcsatoló területekkel Magyarország elveszítette természetes határainak egy részét: a Kárpátok vonulatát. A hegyvidéken voltak bányáink és a legjelentősebb iparvidékeink, ezek mind szomszédos államokhoz kerültek. Az ország elveszítette erdőinek, legelőinek, állatállományának nagy részét. A területek elcsatolása megcsonkította a közlekedési hálózatot is, különösen a vasutat illetően. A lakosság elcsatolása menekülési hullámot váltott ki.