- 1945 utáni irodalmi élet
1945 után ’48-ig többpólusú irodalmi élet:
- vezető folyóiratok:
- Magyarok (polgári)
- Válasz (népi írók)
- Újhold (babitsi hagyományok)
- Csillag (marxizmus)
- Vigilia (katolicizmus)
- Kortárs (klasszicizálódott avantgárd)
- ’45 utáni nemzedékek:
- Nyugat 2. és 3, nemzedékéből a háborút túlélők
- szocialista elkötelezettségűek – fényes szelek nemzedéke
- polgári Újholdasok
Fordulat éve 1948:
- előírják a témákat: pl. téeszesítés, tervgazdálkodás
- meghatározzák a stílust: realista tendenciák erősödése
- 3T elve: támogat/tűr/tilt
èèèsok alkotó kívül rekedt az irodalmi életen:
- ifjúsági irodalom
- műfordítások
- önkorlátozás – nem publikáltak
A központosítás ellenére ’50-es években költészeti-poétikai forradalom (Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy lászló) ’60-as években az epika, dráma megújulása – erősödik a reflexió.
A központi irányítás a ’80-as évekre szétzilálódott, de hivatalosan ’90-ig működött.
- Élete
- 1912 polgárcsaládban született Pesten
- érettségijét a budapesti Piarista Gimnáziumban szerezte
- Műegyetem vegyészmérnöki karára járt és gyógyszerészdiplomát szerzett
- munkaszolgálatosként a doni frontra kerül, ahol hadifogságba esik és csak 1946 karácsonyán tér haza
- Déry Tiborral együtt reformkommunista volt
- 1956. az írószövetségi ellenállás időszaka;
- 1958-1962 között nem publikálhat a forradalomban való részvétele miatt;
- 1958-1963 - megélhetési okokból állásba kényszerül: gyógyszerészként
- 1968 - az Egyperces novellák első megjelenése;
- Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábry Zoltán rendezésében film készül a Tóték című kisregényéből, drámájából;
- Párizsban elnyeri a Fekete Humor Nagydíját a Tóték színre kerülése alkalmából;
- Kossuth‐díjat kap;
- 1979. januárban végrendelkezik; májusban összeroppan a gerinccsigolyája, két nappal később megműtik; júniusban Budapesten meghal
- Munkássága: Művei forradalmian megváltoztatták a próza- és drámairodalom lehetséges szemléletmódjairól kialakult képet és a színjátszás hagyományait
Fő művei:
- Tóték
- Macskajáték
- Pisti a vérzivatarban
- a magyar drámairodalom megújítója
- a groteszk jelenségek ábrázolója:
- ellentmondásokra, sokféleségekre, ésszerűtlenségre hívja fel a figyelmet
- a reménytelen helyzetekben is az életerő fontosságát hangsúlyozza
- mellőzi a részletezést, a történéseknek csak a lényegét ragadja meg
- a történetet példázattá sűríti
- az értelmetlennek látszó mozzanatokból is mély igazságok felé mutat
Ábrázolásmódjának kialakításában szerepe volt
- Kafka írásművészetének
- a „pesti” fekete humornak
Nyelve az élő köznyelv.
4. Egyperces novellák
- Groteszk: az olasz grotte (barlang) szóból származik. A komikum egyik formája. Világszemlélet, amely szélsőségesen össze nem illő elemeket társít, nevetséges és borzongató hatást elérve. A groteszk sosem merev, mindig nyitott.
- Abszurd: a latin absurdus (süket) szóból származik. Különbözik a groteszktől. Itt is szélsőségesen össze nem illő elemek társulnak, de az abszurd a világot tagadja, amit bemutat, az emberi lét kilátástalanságát mutatja. Az ábrázolt jelenséget képtelennek, lehetetlennek érezzük, hatása meghökkentő, meglepő.
- A műfaj és elnevezése is Örkénytől származik.
Örkény maga is megfogalmazza saját groteszk-felfogását:
- a groteszk a hétköznapi nézőpont megváltoztatása
- rejtélyesek, talányosak
- egyperces jelző a terjedelmükre utal: kevés szóval sokat mondani
- többféle műfaj: vicc, anekdota, példázat, mese, újsághirdetés
- nincs sorsfordulat vagy megoldás, csupán leírnak, közölnek
- csak néhányuk tesz eleget a novella műfaji követelményeinek: cselekmény, feszültség, megoldás
- matematikai egyenletekhez hasonlította az egyperceseket: az egyik oldalon az írói közlés minimuma, a másikon az olvasói képzelet maximuma => a novellák kétszemélyesek
- felhívja a figyelmet az abszurd viselkedésre, megpróbálja elviselhetővé tenni a tragikumot.
- nagy szerepet kap a cím
- több jelentésréteg épül egymásra, ezáltal nem biztos, hogy az olvasó könnyen vagy egyből megérti a mű mondanivalóját
- ajánlott újraolvasni a műveket
- olyan többlettudást adnak, amelynek birtokában már nem tekinthetjük a világot csak jónak vagy csak rossznak
- intellektuálisabb közlésmód
- törekvés az összetett, ellentmondásos világ hiteles írói megjelenítésére
A szerző jellemzi novelláit a kötetet bevezető Használati utasításban.
5. Néhány fontosabb Egyperces novella
- Az írói közlés minimálisra redukálódik, mintha az elbeszélő alak csak tudósító lenne. Az események lecsupaszított vázát kapjuk balladai tömörséggel és elhallgatásokkal, az olvasónak kell kiegészítenie az eseményeket saját fantáziája segítségével. Hagyományos elbeszélésként is értelmezhető történet, amit az író a lényegi vázra csupaszított.
In memoriam dr. K. H. G.
Drámai párbeszédekből épül fel a novella, ami a drámák jellemzője.
Elmarad a táj és az idő bemutatása is. A cselekmény helyszínét utalásokból sejtjük: lódög, ásó, őr.
Magyarázatot sem kapunk a történtekre, csak annyit tudunk meg, hogy dühében lőtt az őr.
A novella témája az emberi aljasság, ennek kerete a munkaszolgálat.
Fő szövegszervező erő az ellentét: a hatalom hierarchiájában az őr áll felül, az intelligencia tekintetében azonban dr. K.H.G. van magasabb szinten, noha fizikailag az őr áll följebb, míg dr. K.H.G. a gödröt ássa a lótetemnek.
Egy fogoly németül kezdeményez beszélgetést a német őrrel a német irodalomról.
Az őr azonban műveletlen és nem hogy válaszolni nem tud, de még a kérdéseket sem érti.
Ez az egyperces utal a két embertípusra: művelt, kulturált és az erőszakos, gyilkos. Dr. K.H.G. nagy tudású, szeretetre méltó ember, de helyzetfelismerő képessége nem tökéletes. Az őr műveletlen, tudatlan, agresszív, egyetlen tudása a gyilkolás.
Az elbeszélés nemcsak két konkrét személy ellentétét fejezi ki, hanem rajtuk keresztül a német kultúra és a német barbárság kettősségét is. Magyarázatot sem kapunk a történtekre, csak annyit tudunk meg, hogy dühében lőtt az őr.
A monogram K. Havas Géza kritikus, újságíró nevét rejti, aki koncentrációs táborban halt meg.
- Műfaja: példázat. Parabolikus novellák, amelyek a hagyományos módon vannak megírva.
Nászutasok a légypapíron
Átváltozásról szól, ugyanúgy, mint Kafka műveiben. Példázatszerű állatmesét értelmez a szöveg.
Örkény meghagyja a valóság és a fantasztikum világát, vagyis az emberi és az állati szférát, amelyeket egymásba játszat. A mézes hetektől a légypapírig tart az asszociációs sor.
Az elbeszélői közlésből megtudjuk az alaphelyzetet: nászutasok nászút nélkül.
Ezután párbeszédet kapunk; drámaivá válik a szituáció.
A légypapír és a mézeshetek közt egy közös vonást találhatunk: mind a légypapír, mind a méz ragad – szimbolikusan értelmezve mindezt a hétköznapok szürkeségére, unalmasságára gondolhatunk, amelyen a férj nem akar változtatni, beletörődik tehát a groteszk valóságba. A szöveg értelmezési lehetősége: csak akkor működnek az emberi kapcsolatok, ha nem a megszokáson és a rutinon alapulnak.
- A szöveg, amely nem irodalmi szöveg, de egyperces novellaként irodalommá válik.
Mi mindent kell tudni
A villamosjegyen szereplő használati utasítás vendégszövegként irodalommá, novellává válik.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Használati utasítás
A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát.
Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető!
Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a címe.
Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód.
Figyelem!
Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.
Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!
IN MEMORIAM DR. K. H. G.
- Hölderlin ist ihnen unbekannt? - kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
- Ki volt az? - kérdezte a német őr.
- Aki a Hyperion-t írta - magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. - A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
- Kik ezek? - kérdezte az őr.
- Költők - mondta dr. K. H. G. - Schiller nevét sem ismeri?
- De ismerem - mondta a német őr.
- És Rilkét?
- Őt is - mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.
MI MINDENT KELL TUDNI
Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak keresztezéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető.
Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!
NÁSZUTASOK A LÉGYPAPÍRON
Nem mentek sehová. Minek is? Itt ez a szép Budapest, mondta az ifjú férj, van itt színház, mozi, hangverseny, látnivaló elég.
Otthon maradtak. Szépen, szerelmesen teltek mézesheteik.
Egy délután azonban, úgy fél hét felé, fölakadtak a lámpáról lelógó légypapíron.
- Buta egy véletlen!
*
A FÉRJ: Szeretsz, angyalom?
AZ ASSZONYKA: Nagyon.
A FÉRJ: Hát akkor gyere.
AZ ASSZONYKA: Már megint?
A FÉRJ: Gyeregyere.
AZ ASSZONYKA: Jaj, hogy te milyen vad vagy.
A FÉRJ: Gyeregyeregyere. Gyere!
AZ ASSZONYKA: Mindjárt, csak valamibe bele van ragadva a sarkam.
A FÉRJ: Rúgd le a cipőcskédet, de siess!
AZ ASSZONYKA: Akkor ma megint itthon maradunk. Pedig Csajkovszkij-est van a Zeneakadémián.
A FÉRJ: Fütyülök Csajkovszkijra.
AZ ASSZONYKA: Inkább mennél színházba?
A FÉRJ: Á, ezek a szájbarágós magyar rendezők... Mondd, te nem úgy érzed, mintha lengenénk?
AZ ASSZONYKA: Talán csak bebeszéled magadnak.
A FÉRJ: Egészen határozottan úgy érzem, mintha madzagon lógnék, és a levegőben himbálóznék ide-oda.
AZ ASSZONYKA: Ne törődj vele. Nézd meg, mi megy az Operában.
A FÉRJ: Hol az újság?
AZ ASSZONYKA: A konyhaasztalon.
A FÉRJ: Nem tudok kimenni, mert már nekem is bele van ragadva a lábam valamibe.
AZ ASSZONYKA: Furcsa... Nekem úgy rémlik, hogy az Álarcosbál.
A FÉRJ: Mondd, kérlek, amibe a cipőd beleragadt, az valami fényes és ragadós máz?
AZ ASSZONYKA: Olyasmi.
A FÉRJ: Én már a kezemet se tudom belőle kihúzni.
AZ ASSZONYKA: Hogy te hogy szeretsz panaszkodni! Az lesz a vége, hogy megint itthon ülhetünk.
A FÉRJ: Mi ez a rángatózás?
AZ ASSZONYKA: Megpróbálok kimászni ebből a ragacsból.
A FÉRJ: Ne vacakolj, mert még leszakadunk.
AZ ASSZONYKA: Hát te már mindenbe beletörődsz? Pedig azért szerettem beléd, mert olyan vállalkozó kedvű voltál, mindig megnevettettél, és azt mondtad, imádod a zenét...
A FÉRJ: Hiába imádom a zenét, ha nem tudom a végtagjaimat megmozdítani.
AZ ASSZONYKA: Mintha te volnál az első, aki beleragadt valamibe! Vannak rokkantak, láb nélkül. De ők is élnek, dolgoznak, még szórakoznak is.
A FÉRJ: Most mintha forognánk.
AZ ASSZONYKA: Ez is zavar?
A FÉRJ: Ilyet még nem is hallottam.
AZ ASSZONYKA: Akkor megmagyarázom. Befúj a szél a lépcsőházból, az forgatja ezt a ragadós micsodát. Megnyugodtál?
A FÉRJ: Hogy nyugodnék meg, amikor már hasig vagyok ebben a ragacsban!
AZ ASSZONYKA: Te csak fújod a magadét! Húsz perc múlva hét. Már csak taxival érünk az Operába.
A FÉRJ: Semmibe veszed az élet realitásait?
AZ ASSZONYKA: Azt mondtuk, hogy ez a házasság nem olyan lesz, mint a többi. Mi nem fogunk kifogyni a szóból, elfásulni, veszekedni, elválni. Én még nagyokat akarok nevetni, és három gyereket akarok, és zenei iskolába akarom őket íratni.
A FÉRJ: Már a szájamig ér.
AZ ASSZONYKA: Légy szíves, telefonálj taxiért.