Vázlat: (Kattints a vázlatpontra)
- Petőfi Sándor Élete
- Petőfi Sándor helyzetdal:
- Befrodultam a konyhára
- Életkép:
- Megy a juhász a szamáron
- Tájköltészet
- Az Alföld
- A puszta télen
- Elbeszélő költemények: (Epikus költemények)
- A helység kalapácsa
- Forradalmi látásköltészet:
- Egy Gondolat Bánt engemet
- A XIX. század költői
- Beszél a fákkal a bús öszi szél
- Az ítélet
- Júlia versek
- Reszket a Bokor, mert..
- Szeptember végén
- Európa csendes, újra csendes
- Politikai lírája:
- Nemzeti dal
- Ars poeticája:
- A természet vadvirága
- A XIX. század költői, lásd fent!
- Az apostol
Petőfi Sándor élete:
- 1823 január 1-jén született Kiskőrösön
- Apja: Petrovics István, anyja: Hrúz Mária
- Petőfi 2 éves volt, amikor Kiskunfélegyházára költöztek(ezt a helyet nevezi szülővárosának)-itt jó körülmények között éltek
- Petőfi összesen kilenc iskolában tanult, ebből adódóan nagyon fiatalon igen gazdag élettapasztalattal rendelkezett. 1835-1838-ig Aszódon tanult, s itt a legelső tanulók egyike. 1838-ban a tanév végén ő mondja a záróünnepségen a búcsúbeszédet. Ez a költemény a Búcsúzás (1838), mely Petőfi első ránk maradt verse. 1838-ban beiratkozott a selmeci líceumba. Itt ismerkedett meg alaposabban az újabb magyar költészettel, Csokonaival és Vörösmartyval
- Édesapja ekkor anyagilag tönkrement és innentől számítva 5-6 évig Petőfi nyomorban élt
- 1839-ben beállt katonának, de 1841-ben elbocsájtották
- 1842. május 22-én az Athenaeum című folyóiratban megjelent nyomtatásban első verse, A borozó.
- Egy darabig a színészettel is próbálkozott különböző vándorszínész-társulatoknál
- 1843-44 telén Pestre ment, itt kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban
- 1844-ben gyalog vág neki a esti útnak, hogy műveinek kiadót találjon. Vörösmarty Mihály ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását
- 1845-46: a Pesti Divatlapnál dolgozott
- 1844- a Helység kalapácsa(ekkor fogott bele a János vitéz írásába is)ekkor jelent meg első verseskötete Versek 1842-1844 címmel
- megismerkedett Csapó Etelkával-első szerelme, aki hirtelen meghalt. (Cipruslombok Etelke sírjáról versciklus)
- Egy újabb sikertelen szerelem következett életében, mivel Mednyánszky Berta szülei nem engedték, hogy Petőfi elvegye lányukat. A Berta-szerelem verseit a Szerelem gyöngyei versciklusban adta ki 1845 októberében.
- 1845-ben megjelent második verseskötete(Versek II.)
- 1846-ban kiadta a 66 epigrammából álló Felhők című művét-költői válság!
- ebben az évben ismerte meg Szendrey Júliát, akibe rögtön beleszeretett(1846.szept.8.-Nagykároly)
- sok vívódás után Júlia igent mondott és összeházasodtak(1847.szept. 8.-Koltóànászút)
- a Toldi megjelenése után 1847-47-től lettek Arany Jánossal jó barátok
- 1847-ben megjelent az Összes költemények című kötete, amelynek mottója: „Szabadság, szerelem!”
- 1848-tól a forradalomvárás lázában égett. Március 15.-ének egyik vezetője, hőse, de az elért politikai eredményeket kevesellte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormánypolitikát-fokozatosan elvesztette népszerűségét
- ekkor írta meg Az apostol-t. (1848), ekkor az 1848. évi országgyűlési választásokon megbukott)
- megszületik fia, Zoltán 1848-ban
- 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Feljebbvalóival többször összeütközésbe keveredett, ezért lemondott tiszti rangjáról. Súlyos anyagi gondok is gyötörték mivel nem kapott fizetést. Bem követként maga mellé vette. Mezőberényben megírta Zoltánka életrajzát, egy nagy történelmi drámába kezdett. Lényegében civilként vett részt a segesvári csatában. Itt és ekkor tűnt el örökre Petőfi 1849. július 31-én.
Helyzetdal:
Önálló hangját keresve jutott el a hetyke tónusú, humoros bordalokhoz.Az italozó legényt megszólaltató versei, Petőfi első helyzetdalai. A helyzetdalban beleéli magát egy-egy emberalak helyzetébe, s egyes szám első személyben magát az alakot szólaltatja meg. Ezek a legjellegzetesebb költemények, melyekben szerepjátszó hajlama leginkább megnyilvánulhat. (pl.: Befordultam a knyíhára..., A borozó, A szerelem, a szerelem..., Temetésre szól az ének)
Befordultam a konyhára:
Keletkezése: Pest, 1843 nyarán
Műfaja: népies helyzetdal
Témája: egy népi életkép, egy jelenet: a konyhába lépő lírai hős megpillant egy lányt, s azon nyomban beleszeret
Előadásmódja: egyes szám első személyű
Hangneme: vidám, könnyed
Jellemző stíluseszközei:
- késleltetés: csak a 4. versszak utoslsó sora árulja el, hogy a költő szerelmes lett
- ellentét: kialvó pipa-lángra lobbanó szív; az eddig csak ürügyként szolgáló pipa a csattanós befejezésben nyer értelmet
Stílusa: népies
Verselése: ütemhangsúlyos
Rím- és ritmusképlete: kétütemű nyolcasok, páros rímek uralják a négysoros versszakokat.
4/4 a
4/4 a
4/4 b
4/4 b
Életkép:
Gyakran megjelennek népi alakok és a népi élet jellegzetes jelenetei, mindezekkel életképeiben találkohatunk. A mindennapok jellegzetes helyzeteit felvázoló életképekben Petőfinél rendszerint sok a lírai elem, olykor heves humor is (pl.: A csaplárné a betyárt szerette, Megy a juhász a szamáron) Életképei, helyzetdalai az évek során egyre több személyes vonással telítődtek. A jellemképben a költő egy-egy gyakori, általában népi figura vonásait vázolja fel. Ez a műfaj is a népköltészet körében alakult ki.
Megy a juhász a szamáron:
Keletkezése: Kunszentmiklós, 1844. július.
Műfaja: népies zsánerkép
Témája: a kedvesét gyászoló juhász alakja
Hangneme: könnyed, ironikus
Csattanója: a juhász képtelen a bánatát szavakkal kifejezni, csak annyi telik tőle, hogy a szamár fejére üt.
Stílusa: népies
Verselése: szimultán:
- időmértékes: trochaikus
- Ütemhangsúlyos, kétütemű hetes és hatos sorok, félrímekkel
Rím-és ritmusképlete:
4/3 x
4/2 a
4/3 x
4/2 a
Tájköltészet:
Versei bizonyítják, hogy merészen újító leírója lett egy olyan magyar tájnak, amelynek szépségét addig csak kevesen fedezték fel a költészet számára. Egy egész sor tájleíró költeményben rajzolta meg szülőföldjének évszakonként változó arcát és jellemző részleteit. Költészetében a táj nem csak lírai témaként jelenik meg, hanem mint a szülőföldnek, a hazának egy része. Tájleíró lírájában a rónaság, amely nem korlátozza a tekintetet és a szárnyaló képzeletet, a szabadság szimbólumává válik. Leírásai a valóságábrázolás mesterművei. Közvetlen sítlusa új korszakot nyitott a magyar irodalomban. (Az Alföld, A Csárda romjai, A Tisza, A puszta, télen)
Az Alföld:
Keletkezése: Pest, 1844. július. 1844. október 5-én jelent meg a Honderű című lapban
Műfaja: tájleíró költemény
Szerkezete-gondolatmenete:
1-2. vsz.: Kétféle tájideál:
Romantikus, vadregényes- az alföld „tengersír” vidéke
Az alföld a költő szabadságvágyának kifejezője:
„Börtönéből szabadult sas lelkem,”
3-5. vsz.:A Duna-Tisza köze
mozgalmasság
nézőpont: a magasságból lefelé irányul, tágul.
6-7.vsz: közelkép a tanyákról (búzatáblák, nádasok)
nézőpont: a tanyákat pásztázza a tekintet
- vsz.: pillantás a tanyákon túlra egy csárdáig.
Nézőpont: távolodó.
9-10.vsz.: közelkép a nyárfaerdőről, a királydinnyés, homokos talajról, annak flórájáról és faunájáról.
Nézőpont: közeli, éles
11.vsz.: pillantás a homályba vesző látóhatárig
nézőpont: távolodó
- vsz.: Lírai vallomás a szülőföld szeretetéről
Jelentőssége: a romantikus, vadregényes tájjal szemben új tájeszményt fogalmaz meg.
Jelképe: az alföld a szabadság jelképévé válik.
Stílusa: romantikus, reális- a tájelemek leírásában
Verselése: ütemhangsúlyos
Rím-és ritmusképlete: kétütemű tízes, félrímes sorok
4/6 x
4/6 a
4/6 x
4/6 a
A puszta, télen:
Keletkezése: Pest, 1848. január
Műfaja: tájleíró költemény
Szerkezete-gondolatmenete:
1.vsz.: A vers felütése; a versszak egy felkiáltással indul, és egy metaforára épül
2-3.vsz.: Negatív tájfestés: a hiány részletezése, felsorolása.
Általános kép a téli pusztáról.
4-6. vsz.: közelképek: halászkunyhó, csőszház, tanyák, csárdák, és egy komótosan pipára gyújtó béres, ráérő csaplár és csaplárné.--> az emberi világ bemutatása
Mozdulatlanság, tétlenség, némaság.
7-9.vsz.: Nézőpontváltozás: az eddigi mozdulatlanság helyett mozgalmasság, nappal helyett alkonyat, majd naplemente.
Fenyegetettség, halál. A király lehulló véres koronája a naplemente
Verselése: hangsúlyos, négyütemű tizenkettes(a 3. sor és a 4. sor egy kettétört tizenkettes)
Rím-és ritmusképlete:
3/3/3/3 a
3/3/3/3 a
3/3 b
3/3 b
3/3/3/3 c
3/3/3/3 c
Elbeszélő költemények: (epikus költemények)
Az epika legjellemzőbb tulajdonsága, hogy az ábrázolás középpontjában a külvilág áll, és valamilyen esemény, történés. Jellemzője, hogy a történetet egy elbeszélő mondja el, az író pedig állásfoglalását a történet megformálásába építi bele. Petőfi legismertebb epikus művei: A helység kalapácsa, a János vitéz, és Az apostol. Mindhárom elbeszélésről elmondhatjuk, hogy témája népi ihletésű, nyelvezete köznapi. Egyszóval Petőfi a népről írt a népnek, a nép egyszerű nyelvén. 1844-ben íródott a János vitéz és előkészítője, A helység kalapácsa. Az apostolt Petőfi később írta, 1848-ban, a forradalom időszakában.
A helység kalapácsa:
Keletkezése: Petőfi valószínűleg 1844 augusztus-szeptemberében dolgozott rajta
Műfaja: vígeposz
Témája: falusi történet egy közönséges kocsmai verekedéssel a középpontban.
Hangneme: humoros
Szerkezete-cselekménye: 4 ének
Első ének: hagyományos eposzi kezdés után bemutatja a színhelyet: egy falusi templomot. A mise után a falu népe a kocsmába megy, kivéve egy embert, a falu kovácsát(főhős), aki elaludz a mise alatt és rázárták az ajtót. A szabaduláson töri a fejét.
Második ének: A kocsmát és a főbb szereplőket ismerjük meg(Erzsókot is) –ez az eposzi seregszemle. Kiderül, hogy a kántor szerelmes Erzsók asszonyba, de nem meri bevallani, mert fél a feleségétől, és a vetélytársától, Fejenagytól is.
Harmadik ének: Fejenagy kiszabadul a templomból és a kocsmába megy. Épp akkor lép be, amikor a kántor szerelmet vall Erzsóknak és féltékenységében megüti a kántort. Óriási kocsmai verekedés bontakozik ki.
Negyedik ének: Bagarja elrohan a bíróhoz, hogy az rendet tegyen. A kocsma felé tarva csatlakozik hozzájuk meg a kisbíró és a kántor felesége, Márta asszony is. Odaérve rendet teremtenek. A bíró megbünteti Fejenagyot és Haranglábat, de ez semmi ahhoz képest, amit a kántor kap a feleségétől. A költő elbúcsúzik lantjától, reménykedik a halhatatlanságban.
Stílusa: népies, realista
A stílusparódia legfőbb álszentimentális eszközei:
- Eposzi jelzők használata-pl.: Szemérmetes Erzsók, szélestenserű Fejenagy, Bagarja uram, a béke barátja amazontermészetű Márta
- Bonyolult körülírások(szándékosan)
- Részletező hasonlatok
- Humoros fordulatok, ellentétek
- Szépelgő kifejezések
Verselése:
- hol használja az eposzi hexamatert, hol nem
- Változatos szótagszámú, sorhosszúságú, rímtelen sorok
Forradalmi látomásköltészet:
Petőfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában. Ismerte kora valamennyi politikai eszmeáradatát, verseiben, leveleiben, nyilatkozataiban jelen voltak a liberalizmus szeméi az utópikus szocialista és a kommunisztikus nézetek is.
Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át(Bibliája a francia forradalom története volt), hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja, az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen véres háború fogja megszülni, melyben a rab népek leszámolnak a zsarnoksággal, s ezután – hirdeti a kemény meggyőződés hitével – „a menny fog a földre szállni”. Ez a derűlátás lobog benne a szabadszállási képviselő-választás kudarcáig.
Egy gondolat bánt engemet:
Keletkezése: Pest, 1846 szilvesztere
Műfaja: rapszódia
Típusa: forradalmi látomásvers
Hangneme: magasztos-patetikus
Szerkezete-gondolatmenete:
1-12.sor:Az „egy gondolat”: a passzív, lassú, hétköznapi halál. Ezt elutasítja.
Ellentéte: a cselekvő intenzív, hirtelen halál. Ez a vágyott módja a halálnak.
13-30.s.:Fordított szórendű feltételes alárendelő körmondat, melynmek lényege, hogy a „rabszolga-nép” fellázad a zsarnokság ellen, a világszabadságért. Ebben a harcban szeretne elesni a lírai hős. A szabadságért való harc ábrázolása- a képek a mozgalmasságot tükrözik a hangutánzó szavakkal egyetemben.
31-36.s:Látomás a temetésről: a névtelen hősöket közös sírba temetik.
Ritmusa:
1.rész: 8-10-11 szótagú jambikus sorok
2.rész: anapestusok
3.rész: jambusok , amiket spondeusok lassítanak
Stílusa: romantikus
Értelmezés: a világszabadságért kibontakozó harcban a lírai hős részt akar venni, és a hősi halált tartja élete méltó befejezésének. A személyes sors és a közösség sorsa összefonódik!
A XIX. század költői:
Keletkezése: Pest, 1847. január
Típusa: forradalmi látomásból kibontakozó ars poetica
Költői szerepe: a váteszé, látnok-költőé
Jellegzetessége: más látomásversekkel ellentétben itt kizárólag az érvelés játszik szerepet
Hangneme: retorikus
Szerkezete-gondolatmenete:
1-4. vsz.: kétféle költői magatartás szembesítése:
szentimentális<-à a népért küzdő romantikus költőeszmény
5.vsz.: utópikus jövőkép (romantikus körmondat)
6.vsz.:
1-2. sor: A fenti cél mevalósulásáig további küzdelmekre szólít fel
3-8. sor Szentimentális zárlat: a szép halál a jutalom.
Stílusa: kevert (romantikus, realista)
Verselése: időmértékes
Rím- és ritmusképlete: 8 és 9 szótagos, jambikus lejtésű sorok.
Xaxaxbxb
Beszél a fákkal a bús őszi szél:
Keletkezése: Koltó, 1847 szeptemberében, a mézeshetek alatt
Műfaja: elégia
Típusa: helyzetkép
Hangneme: elégikus, tűnődő, fájdalmas
Szerkezete-gondolatmenete: 5 8soros versszak
- vsz.: A vershelyzet: az ifjú pár délutáni pihenője alatt a feleség alszik, a férj tűnődik
- vsz.: Az ifjú férj a szabadságharcok történetén gondolkozik. Ez az imakönyve.
- vsz.: A szolganépek zsarnokság ellen vívott hadjáratainak és szabadságért folytatott küzdelmek szembeállítása.
4-5. vsz.: Bízik egy utolsó, diadalmas szabadságharc eljövetelében, melyben elpusztulnak a szabadság ellenségei.
Alapmotívuma: szabadság, szerelem
Stílusa: romantikus
Verselése: időmértékes, ötöd-hatodfeles, rímtelen jambikus sorok
Ezt a verset nem csak a szerelem, hanem a politika is áthatja. A kettő feltételezi egymást.
Az ítélet:
- Petőfi nagyon szerette a világtörténelmet tanulmányozni
- Mindig a jövővel és a szabadság ideájával foglalkozott
- A bibliai utolsó ítéletet, az apokalipszist eleveníti fel a cím
- Ez az emberiség és a világ végét is jelenti
- A jók a Mennybe, a rosszak a Pokolba jutnak
- Petőfi utolsó ítélete más mint a bibliai
- Jönnie kell a földön egy nagy háborúnak, ami az ítélet, ún. tisztítóháború
- A jók a földön találják meg a boldogságot és olyan lesz itt, mint a Mennyben- a jók elnyerik méltó jutalmukat
Keletkezése: 1847-ben Pesten írta
Műfaja: látomásvers
Szerkezete-gondolatmenete:
- Az első sor a lírai alaphelyzetet mutatja be
- A múlt egy vérfolyam (az emberiség történelmének metaforája) a múltban eredt és a jövőbe torkollik
- Látomása van
- Az utolsó ítéletben való pusztulást, majd az újjászületést ábrázolja
- Szörnyű lesz a háború, de utána valódi boldogság fog eljönni
- Ltja, hogy szükségszerű a világ pusztulása, és a háború
- A ’48-as forradalmat jósolta meg
- A háború istene végigsöpör és a gonoszak elpusztulnak majd a jók elnyerik jutalmukat (optimista)
Stílusa: romantikus
Versformája: hexameteres
Júlia-versek:
Petőfi mottója 1846-47. táján: "Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem." Ez megjelöli ekkori költészetének két legfontosabb témakörét, s megszabja a költő értékrendjét: az életnél becsesebb a szerelem, de a szerelemnél is értékesebb a szabadság. Tehát a politika mellett másik nagy ihletforrása a szerelem, az igazi mély szenvedély. Petőfiben egy pillanat lobbantotta lángra a szerelmet, s ettől kezdve sorsa elválaszthatatlan lett a 18 éves leányétól, Szendrey Júliáétól. Szerelmük történetének minden fordulata megtalálható a versekben. Petőfi boldog, de boldogsága nem felhőtlen. Júlia ugyanis szeszélyesen, rejtélyesen viselkedett vele, szívét sem lekötni, sem a feléje áradó szerelmet nem akarta és nem tudta visszautasítani.
A nagy szerelmi élmény 1846 nyárutóján várt Petőfire. Erdélyi körútra akart utazni, de elakadt Szatmár megyében. A megyebálon ugyanis megismerkedett Szendrey Júliával szeptember 8-án, az erdődi jószágigazgató lányával. Az első pillanatban megszerette, Júlia azonban még habozott, s ezért a költő is rendkívül bizonytalan volt. A telet egymástól távol töltötték. Petőfi egyik nagy ihletforrása a szerelem, igazi mély szenvedély. A Júlia-versek nem egységes költemények, több népdal is, helyzetdal is van közöttük. 1847-ben jelent meg az Életképekben Petőfi Reszket a bokor című verse. A magyar népdal természeti képpárhuzamát művészien felhasználó szerelmi vallomás befejező része hozta meg a költő számára a döntést. „Hogyha már nem szeretsz, / Az isten áldjon meg, / De ha szeretsz, úgy / Ezerszer áldjon meg!”. Júlia egy közös ismerősük Petőfinek küldött levelében válaszul csak ennyit írt: „1000-szer, Júlia”. Petőfi 1847 tavaszán megkérte Júlia kezét, a leány apja elutasította. Ennek ellenére megismerkedésük évfordulóján (szept. 8.) házasságot kötöttek. A mézesheteket A Szatmár megyei Koltón, Teleki Sándor gróf kastélyában töltötték, majd Pestre költöztek és 1848 nyaráig Jókai Mórral közös bérletben laktak a VII. kerületben.
Reszket a bokor, mert..
Keletkezése: Pest, 1846. november 20. 1847-ben jelent meg az Életképekben. Erre a versre írta Júlia a mindent eldöntő választ: „1000-szer, Júlia” abban a levélben, melyet SAss Károly írt Petőfinek.
Műfaja: helyzetdal
Versszervező erő: a népdalokra jellemző:
- Párhuzam (minden vsz. elején)
- Fokozás(minden vsz. végén)
Stílusa: népies
Verselése: ütemhangsúlyos
Rím-és ritmusképlete: 3/3, laza keresztrímekkel.
Szeptember végén:
Keletkezése: Koltó, 1847 szeptemberében, a mézeshetek idején
Műfaja: elégia
Hangneme: elégikus(fájdalmas, tűnődő)
Szerkezete, gondolatmenete:
1.vsz.: Párhuzam és ellentét az évszakok és az emberi életkorok között. A lírai hős tűnődése.
2.vsz.: Az első sor is párhuzamra épül. A magyar irodalom legszebb sora! Hangszimbolika: lágy l-ek, pergő r-ek hatása. Kérdések a feleségéhez.
3.vsz.: intelem a feleségéhez. Szerelmi vallomás.
Stílusa: romantikus
Verselése: szimultán (bimetrikus)
Négyütemű 12-es és 11-es sorok; a b a b c d c d rímképlettel, ill. időmértékes versmérték szerint az anapestusok a meghatározók(ezeket néha jambusok vagy spondeusok váltják fel)
Európa csendes, újra csendes:
Keletkezése: Debrecen, 1849.január. ’48 őszétől Petőfi kaona. Egyik állomása századával Debrecen, a kormány is ide menekül.
Műfaja: óda
Hangneme: magasztos, mozgósító
Szerkezete, gondolatmenete:
1-2.vsz.: Helyzetrajz; Európában már csak a magyarok harcolnak a szabadságért.
3-5.vsz.: Ez- tudniillik, hogy egyedül maradt-lelkesítette a magyart!
6-7.vsz.: Kérés a szabadsághoz; hitvallás, elkötelezettség az eszme mellett.
Stílusa: romantikus, realista
Verselése: időmértékes
Rím- és ritmusképlete: 8 és 9 szótagos, jambikus lejtésű, félrímes (x a x a) sorokból áll.
Politikai lírája
1844-ben Petőfi érdeklődése a politika felé fordult. A francia forradalom történetét olvasta jakobinus szellemű írásokban. Ez hatással volt álláspontjára. Petőfi körül kialakult egy radikális csoport, a Tízek Társasága. Ez fiatal írókból állt, akik nagyobb honoráriumot akartak a kiadóktól. Életképek címmel újságot indítottak, és elhatározták, hogy más lapoknak nem írnak, csak az Életképekben jelentetik meg írásaikat. Az újságot viszont elvették tőlük. Ennek ellenére a fiatal írók együtt maradtak és politizáltak. A Tízek Társaságából Fiatal Magyarország nevű szervezetük alakult ki. Most már függetlenséget és köztársaságot akartak. A Pilvax volt a törzshelyük. A forradalmat 19-ére tervezték, de a 14-i bécsi forradalom miatt 15-e lett.
Nemzeti dal:
Keletkezése: Pest, 1848. március 13. Petőfi ezt a versét egy március 19-re tervezett bankettre írta. Az események azonban felgyorsultak, így ez a vers március 15-é a forradalom nyitányává vált.
Műfaja: hazafias, forradalmi dal
Hangneme: magasztos, retorikus, buzdító
Szerkezete-gondolatmenete:
6 részből áll, nyolcsoros strófák. Minden strófa két részből áll: buzdítás, és eskü
- vsz.: Erőteljes felszólítással a magyarokat tettre buzdítja
A szabadság és a rabság közötti választás nem kétséges. Ezt erősíti az eskü szövege
2-3. vsz.: a múlt és a jelen összefüggései.
A haza becsülete nagyobb érték, mint az ember egyéni léte. Közvetlen, erőteljes buzdítás. (érzelmi tetőpont)
5-6. vsz.: Tűnődés a jövőn: „ A magyar név megint szép lesz,”. Az utókor fogja értékelni az áldozatot, amit ők hoznak.
Stílusa: romantikus, realista
Verselése: hangsúlyos, kétütemű nyolcas
Rím- és ritmusképlete:
4/4 a
4/4 a
4/4 b
4/4 b
4/4 x
4/4 c
3c
4/5 x
3c
Ars poeticája:
A természet vadvirága:
Keletkezése: Pest, 1844. július. A vers a Pesti Divatlapban jelent meg, válaszul az Életképek decemberben megjelent Dartanus-féle, főként A helység kalapácsát érintő kritikára.
Műfaja: dal
Típusa: ars poetica
Versszervező erő: az ellentét:
Új költészeteszmény őszinte természetes hang « régi, elvetett költészeteszmény mesterkélt hang
Korlátlan szabadság « iskolás szabályozottság
Ép ízlés « hibás ízlés
Új költői eszmény(a természet vadvirága) « régi költői eszmény(üvegházak satnya sarjai)
Új stílus: realista « régi stílus: romantikus, szentimentális
Verselése: ütemhangsúlyos. A négy nyolcsoros versszakban kétütemű 7-es és 8-as félrímes sorok váltják egymást.
4/4 x
3/4 a
4/4 x
3/4 a
4/4 x
3/4 b
4/4 x
3/4 b
A XIX. század költői: lásd fent
Az apostol:
Keletkezése: 1848 júniusa és szeptembere között, a szabadszállási választási kudarc okozta csalódott lélekállapotban
Műfaja: elbeszélő költemény
Terjedelme: 2921 sor
Szerkezete, cselekménye:
Első rész
Expozíció: a színhely és a főszereplő bemutatása. Állókép; cselekménye nincs, ideje a jelen.
In medias res kezdés:
- Egy városi padlásszobában egy ifjú férfi, Szilveszter családjával együtt nyomorog.
- Éhező kisfiának az utolsó falat kenyeret nyújtja oda. Az apa, tehetetlenségében Istenhez fordul számonkérően, majd megcsókolja alvó feleségét és két kisfiát.
- Szilveszter újra Istenhez fordul, aki kiválasztotta őt egy nemes feladatra (=apostol):az emberiséget szolgálni.
- Kérdések sorakoznak: ki ez a férfi?
Második rész: visszatekintés a múltba: megismerjük Szilveszter gyerek- és ifjúkorát.
- Szilveszter talált gyermek. Egy jeges, téli éjszakán hagyták ott egy bérkocsiban. Az utasok szóltak a kocsisnak, aki egy külvárosi kocsma küszöbére tette. Egy részeg ember vette magához, azzal a szándékkal, hogy tolvajt farag belőle, és hogy legyen támasza öregkorára. Szomszédasszonyára bízta a gyerek gondozását.
- Másnap vizsgálták meg alaposabba, kiderült, hogy a csecsemő fiú. Az előző nap tiszteletére a Szilveszter nevet kapta, s ott helyben meg is keresztelték.
- Eltelt 4 év, Szilveszter szépen fejlődött; és az apróbb lopások alapján tehetségesnek mutatkozott. De nevelőapja ezt már nem érte meg, mert felakasztották. A szomszédasszony kiadta Szilveszter útját. A kisfiú elindult és elaludt a városban, ahol egy vén banya talált rá és koldulni kényszerítette.
- A banya éheztette, hogy minél szánnivalóbb legyen. A szegény gyerek egyetlen barátja a vénasszony kutyája; míg a banya el nem zavarta az állatot. Szilveszter 6 éves volt, amikor egy mogorva úr kifaggatta és magával vitte.
- Ennek az úrnak volt egy fia, őt kellett szolgálnia Szilveszternek. Az úrfi gyakran gonoszkodott vele, viszont kárpótolta az, hogy részt vehetett az órákon és tanulhatott. Tehetségére az úrfi tanítója is felfigyelt. 16 évesen megszökött a szolgálatból. A város szélén érte utól az úrfi tanítója, aki neki ajándékozta egy évi jövedelmét, hogy tanulhasson. Szilveszter életében először tapasztalta meg a szeretetet.
- Kiért a városból. A természetben gyönyörködve Istenhez imádkozott.
- Szilveszter kijárta az iskolát, ahol kitűnt társai közül. A világtörténelmet szerette tanulmányozni, és úgy érezte, hogy miként a kis szőlőszemnek, a világnak is egyszer meg kell érnie. Fogadalmat tett, hogy küzdeni fog a szent célokért, vállalja az apostoli küldetést. Itt a költemény felezőpontja.
- Az iskola elvégzése után számos állást ajánlottak neki, de ő abba a kis faluba ment jegyzőnek, ahová a szegény emberek hívták. Sok híve lett. A földesúr lányával egymásba szerettek. Szilveszter elmesélte élete történetét. Két nagy ellenségre is szert tett: a földesúr és a pap személyében, akik a népet ellene akarták fordítani.
- A földesúr hivatta Szilvesztert, és megfenyegette, amiért a jobbágyait tévútra vezette. A pap kiprédikálta a templomban. Elűzték a faluból. Miután elbúcsúzott szerelmétől, a fővárosba ment, ahol egy kis padlásszobát vett bérbe. A földesúr lánya kopogott be egy nap az ajtaján. Utánajött, hogy együtt éljék le életüket.
- Boldogan éltek, mint férj és feleség, de nem házasodtak össze. Szilveszter könyvet ít, de nem engedték át a cenzúrán, így hazugságokat kellett volna írnia, de erre képtelen volt, ezért inkább másolatból próbálta eltartani családját, de csak nyomorogtak, és már két kisfiuk is volt.
Harmadik rész: Szilveszter története a jelenben ott folytatódik, ahol a III. fejezet véget ért.
- A padlásszobában felébredt a kis család- a csecsemő kivételével, aki éhen halt. Anyja altatódallal búcsúzik halott gyermekétől. Szilveszter a jeggyűrűjét adja el, hogy el tudják temetni a kicsit.
- Egy titkos nyomdában kinyomtatta műveit, melyek nagy visszhangot keltettek. A hatalom os felfigyelt rájuk, szerzőjüket lázítónak bélyegezte. Elfogták az utcán, még azt sem engedték, hogy elbúcsúzzon a családjától. Szilveszter megátkozza a poroszlókat és a királyt.
- Szilveszter a börtönben eleinte szenvedett, majd teljes érzéketlenségbe zuhant. Egyszer billent ki ebből az apátiából, amikor elhunyt felesége szelleme megjelenik előtte. Ekkor megátkozta Istent, a földi királyokhoz hasonlította. (Mélypont)
- 10 év telt el a börtönben. Szilveszeter érzi, hogynemsokára szabadulni fog. Így is lett. Azonnal elindul felkeresni egykori otthonát.
- Egy öregasszony világosította fel, hogy a feleségének megszakadt a szíve, amikor őt elfogták. De senki nem tudta, hogy hova temették, és hogy hova lett a fia. Felesége sírját nem találja a temetőben. (Újabb mélypont)
Hamarosan rájön, hogy a világ még rosszabb lett, mint volt. Végső lépés: merényletet követ el a király ellen. A merénylet nem sikerült, őt viszont elfogták. Az emberek belerúgtak, megköpdösték, és gyönyörködve nézték lefejezését. Az akasztófa mellett temették el a hóhérok.
Negyedik rész: Befejezés
- Lírai útóhang egy nemzedékről, amely széttöri bilincseit, és ápolja azok emlékét, akik
a szabadságért életüket áldozták.
Életrajzi vonások:
- A születés időpontja: szilveszter
- Az iskolatárak csodálattaé vegyes irigylése
- Másolásból tartja fenn egy ideig magát
- Szendrey Júlia és apjának alakja a költeményben a földesúr és lánya
- Szabadságszeretet
- Királygyűlölet
- Az ember és a polgár kettőssége
- A világtörténelem nagy érdeklődéssel való tanulmányozása
Az elbeszélés hangneme: kevert(szentimentális, ironikus, patetikus)
Az elbeszélő: szubjektív, azonosul hősével
Az elbeszélés módja: egyes szám harmadik személyű, monologikus, lírai és retorikus kitérőkkel.
Nyelve: romantikus (metaforák, ellentétek, érzelmi hullámzás)
Verselése: időmértékes, az áthajlások miatt változatos szótagszámú, rímtelen jambikus sorokkal
Jelentőssége: A Petőfi-életmű csúcsa
Stílusa: romantikus, realista
Értelmezése: Szilveszter a korán jött forradalmár apostoli küldetést vállaló, de abból kiábránduló hős. Már nem vezetni akarja a népet, hanem helyette cselekedni. Magányosan, kétségbeestetten elkövetett merényletért az életével fizet.
Dalaim:
1.vsz.: tájleíró költészet
2.vsz.: nemzet, szabadság
6.vsz.: harcra ösztönző versek
Sors, nyiss nekem tért...
- A sorstól kér egy esélyt, hogy célja legyen az életének, hogy tartalmas élete legyen
- Tenni akar az emberiségért
- Biblikus metaforák
- Minden áldozatot vállal az emberiségért-akár a halált is vállalja
- Felkiáltások
- Imádságszerű zárás