1848/49 szabadságharc
Európa forradalmainak leverése után a magyar szabadságharc került sorra. Az ország katonailag készületlen volt. Az itthon állomásozó katonai egységek kis létszámúak voltak és a tisztek még a császárra esküdtek fel. Új hadsereg még nem létezett. Kossuth az országgyűlésen eléri egy új hadsereg felállítását, ezután pedig toborzó körútra megy.
Az első támadás:
Az oszd meg és uralkodj elve alapján Jellasics horvát bán délről indítja meg a támadást. A két magyar egység (Móga és Perczel) kíséri Jellasics seregét. Csak a főváros közelében vállalnak ütközetet. Szeptember 29-én Pákozdnál ütköznek meg. Jellasics teljes vereséget szenved. Jellasics Bécsbe menekült. A magyar sereg a határfolyóig, a Lajtáig üldözte. A magyarok megsegítésére Bécsben egy második forradalom is kitör (okt. 6-án ), amit vérbe fojtanak a magyarok késlekedése miatt. Kossuth biztatására a magyar sereg Schwechatnál vállalt ütközetet és vereséget szenvedett.
Bécs levonta a tanulságot:
- Ferdinándot a család lemondatja és trónra lép Ferenc József.
Magyarországon a szabadságharc idejére új kormány alakul:
Az országos honvédelmi bizottmány (OHB), ennek vezetője Kossuth Lajos. A decemberben meginduló osztrák támadás (Windischgrätz) még nem felkészült sereget talál. Görgey Artúr az újoncokkal nem vállal csatát és feladja a fővárost. Az OHB Debrecenbe költözik. A magyar csapatok gyülekezőhelyének Tokaj térségét jelölik ki: Dembinszky, Perczel, Guyon, Aulich, Klapka és Görgey csapatai gyűlnek össze.
Erdély
A császári csapatok és a román felkelők megpróbálják elfoglalni a nagyobb városokat. Az itteni csapatok parancsnoka azonban sorra legyőzi őket.
Kossuth a főparancsnokságot Dembinszkyre bízta, aki február végén csatát vállalt a debrecen irányába előretörő Windischgrätz-el szemben. (Kápolnai vereség) Az új főparancsnok ismét Görgey lesz. A győzelem hírére a bécsi udvar kiadta az olmützi alkotmányt. Ebben eltörlik az áprilisi törvénykönyvet és Magyarországot visszasüllyesztik tartománnyá.
A tavaszi hadjárat
Görgey indítja meg márciusban és megpróbálja bekeríteni Windischgrätz seregét. Sorozatos győzelmeket arat : az északi támadási vonalon Hatvannál és Gyöngyösnél, a déli támadási vonalon Tápióbicskénél és Isaszegnél. Windischgrätz az utolsó pillanatban menekül ki a hurokból. A magyar sereg egy újabb bekerítéssel (Vác, Léva, Komárom) próbálta meg elvágni az útját. Ismét győzelmet arat, Windischgrätz elmenekül. A magyar hadsereg ezután visszafordul és felszabadította a fővárost. A győzelmek hatására Kossuth a debreceni nagytemplomban 1849. április 14-én kiadta a függetlenségi nyilatkozatot. Kimondta a Habsburg ház trónfosztását. A magyar királyság koronázott uralkodó nélkül marad. Kossuthot kormányzóvá válasszák.
Ferenc József segítséget kér I. Miklós orosz cártól. Ezután megindul a támadás Magyarország ellen. Az osztrák hadsereg Bécs felől Haynau vezetésével, az orosz hadsereg pedig északról Paszkievics parancsnoksága alatt. A kormány Debrecenből délre Szegedre majd Aradra menekült. Kossuth nem fogadta el Görgey javaslatát, hogy a magyar haderő Haynau ellen támadjon. Az osztrákok legyőzése után az oroszokkal szembekerülve talán béketárgyalásokat lehetne folytatni. Kossuth azonban a gyülekezőt Szegednél jelölte ki. Görgey megpróbálta Haynaut feltartoztatni, de sikertelenül. Így a magyar csapatok kisseb ütközetekben morzsolódtak fel, mire a gyülekezőhelyre értek. A főparancsnoknak kinevezett Dembinszky Temesvárt ostromolta meg. Bem csapatait Erdélyben szintén megverik. Ezután a vereséget látva Kossuth lemondott és külföldre menekült. A hatalmat átadta Görgeynek, aki aug. 13-án Világosnál letette a fegyvert. Az orosz csapatok bevárták Haynau érkezését, ez idő alatt számos tiszt és sok honvéd külföldre tudott menekülni. A következő évtizedekben ők alkotják a magyar szabadságtörekvések külső támaszát. (az emigráció) Ezek a tisztek és katonák harcolnak Olaszországban és az Egyesült Államokban is (Asbóth Sándor). Klapka György a komáromi erőd védője nem adta meg magát Haynaunak. A végsőkig vitte az erődöt. Végül teljes kegyelmet kaptak.
A megtorlás
Haynau szabadkezet kapott: véres leszámolás következett. 1849. október 6.-án Aradon kivégeztette a fogságba esett 13 tábornokot. Pesten Batthyány Lajost is kivégezték. Ezenkívül több 100 honvédet is kivégeztek és több ezren kerültek börtönökbe.
Számos külföldre menekültet jelképesen végeztek ki. Például Gr. Andrássy Gyulát. A vérengzésnek olyan negatív visszhangja volt Európában, hogy Ferenc József kénytelen volt Haynaut meneszteni.