- Két ország mellet sorakozik fel a háború után a föld szinte minden állama: az USA és a SZU. A háború alatt még szövetségesek voltak, de rögtön a háború után megkezdődött a szembefordulásuk. Az eredendő ok a két ország nagyhatalmi helyzete és a társadalmi berendezkedésük különbözősége. A szembenállás a Németország kérdését illetően kezdődik. A megszálló csapatok övezetekre osztották fel. A nyugati oldalán amerikai angol és francia megszállási övezet jött létre. A keleti felét a szovjet hadsereg szállta meg. Ugyanez történt a fővárosban, Berlinben is. A megszállt területeken az irányítást a szövetséges ellenőrző bizottságok vették át, ezek vezetője a megszálló hadsereg parancsnoka volt. A szovjet megszállási területeken azonnal megkezdődött a szovjet típusú átalakulás. Churchill volt, aki elsőnek felismerte a veszélyt. A fultoni beszédében mondta, hogy vasfüggöny ereszkedik le kelet és nyugat Európa közé.
2 . A két nagyhatalom szembenállása egy őrületes fegyverkezési versenyt eredményezett, különösen az atomfegyver és a rakétatechnológia területén. Ez számtalanszor egy harmadik világháború küszöbére sodorta a földgolyót. Németország amerikai - angol - francia megszállási övezetéből létrehozták az NSZK-t (német szövetségi köztársaság). Válaszul a szovjet részből megalakuld az NDK. A szovjet hadsereg és a keleten hatalomra segített kommunisták megakadályozták az átjárást a két Németország között. A leglátványosabb az NDK területén levő főváros Berlin helyzete volt. A kettéosztott város nyugati részét blokád alá vették. Az USA azonban légi úton (légi hídon) 1 éven át ellátta Ny-Berlint. Később 1961-ben fallal választották szét a két városrészt.
3 . Háborús helyi konfliktusok
A két szuperhatalom a későbbi évtizedekben beavatkozott világszerte a helyi háborúkba. Ezekben a két szembenálló oldalt támogatták. Gyakorlatilag egymás ellen nem nyíltan harcoltak. Ezt nevezzük hidegháborúnak. Az USA és szövetségesei megalapították a NATO-t (katonai szervezet). Válaszul Szovjetunió katonai tömböt hozott létre.
4 . Az első világháborút követően az európai hatalmak gyarmati uralma meggyengült. A második világháborút követően megerősödtek a gyarmatok függetlenségi törekvései. Egyes helyeken komoly helyi fegyveres erők jöttek létre. A két szuperhatalom nem támogatta a gyarmati rendszer helyreállítását, sőt inkább segítették annak felszámolását.
5 . India
A háború előtt a britek alkotmányt ígértek a szubkontinensnek. Az angolok nem akarták betartani ígéretüket, de később beleegyeztek abba, hogy Nehru alakítson kormányt (gyarmati önállóságért küzd). További zavargásokhoz a hinduk és a muzulmánok közötti ellentét vezetett. Véres összetűzések voltak. India függetlenségének kikiáltása után vallási alapon 3 országra esett szét: India (hindu), Pakisztán (mohamedán), Ceylon (buddhista).
6 . Kína
Az amerikaiak által támogatott Kuomintang és a szovjetek pártfogolta Kínai Kommunista Párt egymással és japánokkal is küzdött. Azután hogy a KKP felkarolta a földosztás programját, a nemzeti oldal helyzete megpecsételődött. A nemzeti erők Tajvanra szorultak vissza, s a KKP vezetője, Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot.
7 . A koreai háború
Újabb világháború kirobbanásához 1945 után először Koreában áll közel a világ. A szovjet és amerikai megszállás következtében két Korea jött létre, egy kommunista és egy demokratikus. Az északiak támadást indítottak D-Korea ellen. Az USA ENSZ felhatalmazással visszavágott és elfoglalták szinte teljes É-Koreát. Erre a kínaiak beléptek a háborúba, s visszaszorították a demarkációs vonalra az ENSZ erőket. Megkötötték a fegyverszünetet.
8 . A közel-kelet
Az Oszmán birodalom felbomlása után a térség francia és angol ellenőrzés alá került. 1948-ra megszűnt a térségben a gyarmati uralom. A gyarmati felszabadító küzdelmek helyébe az arab-izraeli konfliktus lépett. A holokausztot követően tömegessé vált a zsidók bevándorlása. Az ENSZ két részre osztotta Palesztinát: egy arab és egy zsidó államra. A környező arab országok támadást indítottak. Az arabok vereséget szenvedtek. A megkötött fegyverszünetben Izrael a korábban neki ítélnél nagyobb területet tudott magának megszerezni, s közel 1 millió palesztin menekült nem engedett vissza régi lakhelyére. Az arab országok egy részét a Szovjetunió támogatni kezdte. Izrael francia és angol csapatokkal szövetségben támadást indított Egyiptom ellen. A háborút megnyerték. A szuezi konfliktust követően az USA Izrael mögött sorakozott fel, s jelentős katonai-pénzügyi segítségben részesítette.
9 . A neokolonializmus – a harmadik világ
1950-es évek közepére az ázsiai gyarmatok zöme felszabadult. Az angolok kivonultak gyarmataikról. 1960-as évek közepére Afrika gyarmati országai is felszabadultak. A függetlenséget kivívó országok nehézgazdasági helyzetbe kerültek. Napirenden voltak a törzsi vagy vallási alapú hatalmi harcok. Az új országok zöme társadalmat épített ki, de nem tudott önállóan fejlődni. Gazdaságuk jelentős mértékben a fejlett világtól függött. A függőség gazdasági eszközökkel való fenntartását nevezzük újgyarmatosításnak. A volt gyarmati országok megkísérelték egy új független irányvonalat kialakítani. A harmadik világ az el nem kötelezettek mozgalma bontott zászlót a bandungi értekezleten. Nem születtek komoly eredmények. A résztvevők egymás között sem tudták érvényesíteni elveiket.
10 . Kubai válság
A Karib tengerben helyezkedik el, Floridától délre. A második világháborút megelőzően a szigetország cukornádtermelésből élt illetve a partvidéken nyaraló övezet húzódott, mely az USA-ból érkező vendégeket szolgálta ki. Battista vezetésével diktatúra volt a szigetországban. 1959-ben egy ügyvéd Fidel Castro vezetésével forradalom robbant ki és Kuba kommunista állammá vált. Rengetek kubai menekült át az USA-ba. 1961-ben a kubai emigránsok átkeltek Kubába és megpróbáltak partra szállni. Visszaverték őket 1963-ban Kennedy elnök és az orosz államfő Hruscsov személyes megegyezésének köszönhetően. Nem tört ki a háború Kubába telepített rakéták miatt.
11 . Vietnámi háború
Francia gyarmat volt. A második világháború alatt japán elfoglalta. A japánok kiűzése után a franciák nem tudták megtartani gyarmatukat és győzött a kommunista vezetésű felkelés, ennek élén Ho Si Minh állt. Az ország két részre szakadt a 17. szélességi körnél. Észak kommunista, Dél demokratikus. Ho Si Minh egyesíteni akarta a két területet: kitört a polgárháború. Északot Szovjetunió és Kína támogatta, a déli részt az USA. Körülbelül 20 év háborúskodás után északi győzelemmel végződött.